Moábiták elleni jövendölés
1 Jövendölés Moáb ellen.
Igen, a pusztulás éjjelén megsemmisült Ar-Moáb; igen, a pusztulás éjjelén megsemmisült Kir-Moáb! 2 Felmennek a templomba, és Dibon a magaslatokra megy sírni, Nebón és Médebán jajgat Moáb, minden fejen kopaszság, minden szakál lenyírva! 3 Utczáin gyászruhába öltöznek, házfedelein és piaczain jajgat minden, és könyekben olvad el! 4 És kiált Hesbon és Eleálé, szavok Jáháczig hallatik; ezért ordítanak Moáb vitézei, és lelke reszket. 5 Szívem kiált Moábért, a melynek végvárai Zoárig, a három éves üszőig nyúltanak; mert Luhith hágóján sírással mennek fel, és mert Horonaim útján romlásuknak kiáltását hallatják. 6 Mert Nimrim vizei pusztasággá lesznek, mert elszáradt a pázsit, elfogyott a fű, és semmi zöld nem lészen. 7 Ezért a mit megmenthettek és jószágukat a fűzfáknak patakja mellé hordják. 8 Mert kiáltás zengé körül Moáb határát, jajgatása Eglaimig, és Beér-Élimig hallatik jajgatása! 9 Mert Dimon vizei megteltek vérrel, mert új romlást hozok Dimonra: Moáb menekültjeire oroszlánt, és a földnek maradékira.
Oráculo concernente a Moabe
1 A sentença acerca de Is 11.14;25.10-11;Jr 48;Ez 25.8-11;Am 2.1-3;Sf 2.8-11Moabe.
Certamente, de noite, Ar-Moabe é devastada, é aniquilada; certamente, de noite, Jr 48.41Quir-Moabe é devastada, é aniquilada. 2 Jr 48.18,22Dibom sobe ao templo, aos altos, para chorar; no cume de Nebo e de Medeba, pranteia Moabe. Em todas as suas cabeças, há Lv 21.5;Jr 48.37calva, e toda barba, é rapada. 3 Nas suas ruas cingem-se de Jn 3.6-8saco; Jr 48.38sobre os seus telhados e nas suas praças, todos pranteiam, desatando-se Is 22.4em lágrimas. 4 Grita Nm 21.28,30;Jr 48.34Hesbom, bem como Eleale; a sua voz ouve-se até Jaaz. Por isso, os armados de Moabe gritam em alta voz; estremece-lhe a alma. 5 O meu coração geme sobre Moabe, cujos fugitivos vão até Jr 48.34Zoar, novilha de três anos; pois vão subindo com choro Jr 48.5pela encosta de Luíte, porque no caminho de Horonaim levantam um grito Is 59.7;Jr 4.20de destruição. 6 Is 19.5-7;Jr 48.34As águas de Ninrim tornam-se desoladas, porquanto já se secou a relva, se foi a erva verde, e Jl 1.10-12;2.3não há verdura alguma. 7 Portanto, a Is 30.6;Jr 48.36abundância que têm adquirido, e o que têm guardado, levam-nos para além das torrentes dos salgueiros. 8 O grito de pranto já se fez ouvir em torno dos confins de Moabe; chegou até Eglaim o seu pranto, e até Beer-Elim, o seu pranto. 9 As águas de Dimom estão cheias de sangue; porque ainda trarei mais sobre Dimom: um 2Rs 17.25;Jr 50.17leão sobre aquele que escapa de Moabe e sobre o que resta da terra.
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)