Pular para o conteúdo
Publicidade

Isaías 5

TB

Példázat az Úr terméketlen szőlejéről

1 Hadd énekelek kedvesemről, szerelmesemnek énekét az Ő szőlőjéről! Kedvesemnek szőlője van nagyon kövér hegyen; 2 Felásta és megtisztítá kövektől, nemes vesszőt plántált belé, és közepére tornyot építtetett, sőt benne már sajtót is vágatott; és várta, hogy majd szőlőt terem, és az vadszőlőt termett! 3 Mostan azért, Jeruzsálem lakosi és Juda férfiai: ítéljetek köztem és szőlőm között! 4 Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy szőlőt terem, holott vadat termett?! 5 Azért most tudatom veletek, hogy mit teszek szőlőmmel; elvonszom kerítését, hogy lelegeltessék, elrontom kőfalát, hogy eltapodtassék; 6 És parlaggá teszem; nem metszetik és nem kapáltatik meg, tövis és gaz veri föl, és parancsolok a fellegeknek, hogy esőt ne adjanak! 7 A seregek Urának szőlője pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Ő gyönyörűséges ültetése; és várt jogőrzésre, s ím lőn jogorzás; és irgalomra, s ím lőn siralom!

Isteni Ítéletekkel való fenyegetés, kivált ellenséges betöréssel

8 Jaj azoknak, a kik a házhoz házat ragasztanak, és mezőt foglalnak a mezőkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok itt e földön! 9 Hallásomra megesküdt a seregeknek Ura, hogy sok házak pusztasággá lesznek, a nagyok és szépek lakos nélkül, 10 Mert tíz hold szőlő egy báth bort ereszt, és egy hómer mag egy efát terem. 11 Jaj azoknak, a kik reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: 12 És czitera, lant, dob, síp és bor van lakodalmokban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét. 13 Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány nélkül való, és főemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg; 14 Azért a sír kiszélesíti torkát és feltátja száját szertelen, és leszállnak abba népem főemberei, és zajongó sokasága, és minden örvendezői; 15 És porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és a nagyok szemei megaláztatnak. 16 És felmagasztaltatik a seregeknek Ura az ítéletben, s a szent Isten megszenteli magát igazságban. 17 És bárányok legelnek ott, mint legelőjükön, s a gazdagoknak romjain idegenek élnek! 18 Jaj azoknak, a kik a vétket hazugságnak kötelein vonszák, és a bűnt mint szekeret köteleken; 19 A kik ezt mondják: siessen és tegye hamar munkáját, hogy lássuk, s közelítsen és jőjjön el Izráel Szentjének tanácsa, hogy tudjuk meg. 20 Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé! 21 Jaj azoknak, a kik magoknak bölcseknek látszanak, és eszesek önnön magok előtt! 22 Jaj azoknak, a kik hősök borivásban és híresek részegítő ital vegyítésében; 23 A kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük: 24 Ezért, mint a polyvát megemészti a tűznek nyelve, és az égő széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták. 25 Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utczán. Mindezekkel haragja el nem mult, és keze még felemelve van. 26 És zászlót emel a távoli népeknek, és süvölt a föld határán lakozóknak, és ímé hamarsággal könnyen eljőnek. 27 Nem lesz köztük egy is elfáradott, sem tántorgó; nem szunnyad, és nem aluszik; derekának öve sem oldódik meg, és nem szakad el saruja szíja sem; 28 Nyilai élesek, és minden ő kézívei felvonvák, lovai körme, miként a kova, és kerekei mint a forgószél; 29 Ordítása, mint az oroszláné, és ordít, mint az oroszlán-kölykök, és morog s prédát ragad s elviszi, és nincs, a ki elvegye tőle; 30 És rámordul ama napon, mint tenger mormolása; és ő a földre néz, de ímé ott sűrű sötétség; és a nap meghomályosodik a ráborult homályban!

A parábola da vinha e a sua aplicação

1 Seja-me permitido, pois, cantar para o meu bem amado o cântico do meu amado no tocante à sua Is 5.1-7;27.2-6vinha. O meu bem amado teve uma Sl 80.8;Jr 12.10;Mt 21.33;Mc 12.1;Lc 20.9vinha num alto fertilíssimo. 2 Revolveu-a com enxada, e limpou-a das pedras, e plantou-a de Jr 2.21vides escolhidas, e edificou no meio dela uma torre, e abriu nela um lagar. Ele Mt 21.19;Mc 11.13;Lc 13.6esperava que desse uvas, mas deu uvas bravas.

3 Agora, moradores de Jerusalém e homens de Judá, Mt 21.40julgai entre mim e a minha vinha. 4 2Cr 36.15;Jr 2.5;7.25-26;Mq 6.3;Mt 23.37Que havia ainda a fazer à minha vinha, que eu não lhe tenha feito? Por que, esperando eu que ela desse uvas, veio a dar uvas bravas? 5 Agora, pois, vos direi o que eu hei de fazer à minha vinha: Sl 89.40tirar-lhe-ei a sebe, para que sirva de Is 6.13;Os 2.12pasto; Sl 80.12derrubar-lhe-ei o muro, para que seja Is 10.6;28.18;Lm 1.15;Lc 21.24;Ap 11.2pisada; 6 e, de todo, a Is 7.19-25;24.1,3;2Cr 36.19-21;Jr 25.11destruirei. Não será podada, nem será revolvida com enxada, mas crescerão nela espinhos e Hb 6.8abrolhos. Também às nuvens darei ordem 1Rs 8.35;17.1;Jr 14.1-22que não derramem chuva sobre ela. 7 Pois a Sl 80.8-11vinha de Jeová dos Exércitos é a casa de Israel, e os homens de Judá são a sua plantação dileta. Ele esperou a justiça, mas eis a Is 3.14-15;30.12;59.13opressão; a retidão, mas eis o clamor.

8 Ai dos que Jr 22.13-17;Mq 2.2;Hc 2.9-12ajuntam casa a casa, achegam campo a campo, até que não haja mais lugar, de modo que habitem sós no meio da terra! 9 Is 22.14Aos meus ouvidos diz Jeová dos Exércitos: Na verdade, Is 6.11-12muitas casas se tornarão Mt 23.38desoladas, sim, casas grandes e belas não terão habitadores. 10 Pois Is 7.23;Lv 26.26;Ag 1.6;2.16dez jeiras da vinha darão um bato, e um Ez 45.11ômer de semente dará apenas um efa. 11 Ai dos que se levantam de manhã cedo para correrem atrás de Is 5.22;22.13;28.1,3,7,8;Pv 23.29-30;Ec 10.16-17bebidas fortes e continuam até alta noite, até que o vinho os esquente! 12 Am 6.5-6O alaúde e a harpa, o tamboril e a flauta e o vinho se acham no seu 2Pe 2.13festim; porém não Jó 34.27;Sl 28.5olham para as obras de Jeová, nem consideram as operações das suas mãos.

13 Portanto, o meu povo é levado cativo, Is 1.3;27.11;Os 4.6por lhes faltar conhecimento; os seus Is 3.3;9.14-15homens ilustres são famintos, e a sua multidão seca-se de sede. 14 Por isso, o Pv 30.16;Hc 2.5Sheol alarga a sua garganta e Nm 16.30-34abre a sua Sl 141.7boca desmesuradamente; para desce a glória deles, e o seu tumulto, e o seu arruído, e quem entre eles se regozija. 15 Assim, o homem é abatido, e Is 2.9o varão, humilhado, e os Is 2.11;10.33olhos dos altivos são humilhados; 16 mas Is 28.17;30.18;61.8Jeová dos Exércitos é Is 2.11,17;33.5,10exaltado pelo juízo, e Deus, o Santo, é Is 8.13;29.23;1Pe 3.15santificado pela justiça. 17 Is 7.25;Mq 2.12;Sf 2.6Então, os cordeiros pastarão como no seu pasto, e os nômades apascentarão nos campos abandonados dos ricos.

Ais pronunciados sobre os ímpios

18 Ai dos que puxam a Is 59.4-8;Jr 23.10-14iniquidade com cordas de impiedade e o pecado, como com tirantes de carro! 19 Ez 12.22;2Pe 3.4Os quais dizem: Apresse-se Deus, avie-se a sua obra, para que a vejamos; chegue-se e venha o conselho do Santo de Israel, para que o conheçamos. 20 Ai dos que ao mal Pv 17.15;Am 5.7chamam bem, e ao bem, mal! Os quais Jó 17.12;Mt 6.22-23;Lc 11.34-35põem trevas por luz e luz, por trevas e mudam o amargo em doce e o doce em amargo! 21 Ai dos que são Pv 3.7;Rm 12.16;1Co 3.18-20sábios aos seus próprios olhos e prudentes em seu conceito! 22 Is 5.11;56.12;Pv 23.20;Hc 2.15Ai dos que são poderosos para beberem vinho e valentes para misturarem bebidas fortes! 23 Is 1.23;10.1-2;Êx 23.8;Mq 3.11;7.3os quais, por peitas, justificam o ímpio e ao justo lhe Sl 94.21;Tg 5.6tiram a sua justiça!

24 Por isso, como a Is 9.18-19;Jl 2.5língua do fogo devora a palha, e como o feno se desfaz na chama, assim Jó 18.16a raiz deles se tornará Os 5.12como podridão, e a sua flor subirá como o ; porque Is 8.6;30.9,12;At 13.41rejeitaram a lei de Jeová dos Exércitos e desprezaram a palavra do Santo de Israel. 25 Pelo que a Is 66.15;2Rs 22.13,17ira de Jeová se acendeu contra Israel; Jeová estendeu a mão contra ele e o feriu de modo que tremeram os Is 64.3;Sl 18.7;Jr 4.24;Na 1.5montes e os seus Is 14.19;2Rs 9.37;Sl 83.10;Jr 16.4cadáveres ficaram como lixo no meio das ruas. Is 9.12,17,21;10.4;Jr 4.8;Dn 9.16Com tudo isso, não se aplacou a sua ira, mas a Is 23.11;Êx 7.19sua mão ainda está estendida.

26 Ele arvorará um Is 13.2-3estandarte para as nações de longe e Is 7.18;Zc 10.8assobiará a elas Dt 28.49desde a extremidade da terra; eis que Is 13.4-5virão à pressa, velozmente. 27 Jl 2.7-8Não haverá entre eles quem esteja cansado, nem tropece; ninguém dormitará, nem dormirá; Jó 12.18;Dn 5.6nem se lhe desatará dos lombos o cinto, nem se lhe quebrará dos sapatos a correia. 28 As Is 13.18;Sl 7.12-13;45.5suas setas são agudas, e todos os seus arcos, entesados; as unhas dos seus cavalos são reputadas como pederneira, e as Is 21.1;Jr 4.13rodas dos seus carros como, redemoinho. 29 O Jr 51.38;Sf 3.3;Zc 11.3seu rugido será como o da leoa, e rugirão como os cachorros dos leões; e, rosnando, Is 10.6;49.24-25;Mq 5.8agarrarão a presa e levá-la-ão com segurança, e não haverá Is 42.22quem lha tire. 30 Is 17.12;Jr 6.23;Lc 21.25Bramirão contra eles, naquele dia, como o bramido do mar; Is 8.22;Jr 4.23-28;Jl 2.10;Lc 21.25-26olhando para a terra, ver-se-ão trevas e angústia, e as nuvens sobre ela escurecem a luz.

Veja também