Isaías 47

A dölyfös és babonás Babilon romlása

1 Szállj le és ülj a porba, Babilon szűz leánya, ülj a földre királyi szék nélkül, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged gyöngének és elkényeztetettnek! 2 Vedd a malmot és őrölj lisztet, född fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát, född fel czombodat és menj át a folyókon. 3 Födöztessék föl meztelenséged és láttassék meg szemérmed; bosszút állok és embert nem kímélek! 4 Így szól a mi Megváltónk, seregeknek Ura az Ő neve, Izráel Szentje! 5 Ülj némán és menj a sötétre, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged országok úrnőjének! 6 Fölgerjedtem volt népem ellen; megfertőztettem örökségemet és kezedbe adtam azt: te nem cselekedtél velök irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél! 7 És ezt mondád: Örökre úrnő leszek! úgy hogy ezekre nem is gondolál, és nem emlékeztél meg annak végéről. 8 És most halld meg ezt, bujálkodó, a ki bátorságban ülsz, a ki ezt mondja szívében: Én vagyok és nincs senki több, nem ülök özvegységben, és a gyermektelenséget nem ismerem! 9 És mind e kettő eljő reád nagy hamar egy napon: gyermektelenség és özvegység, teljességökben jőnek el reád, noha gazdag vagy a varázslásban, és sok nagyon igéző szózatod. 10 Gonoszságodban bíztál, és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcseséged és tudományod csalt meg téged, és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több. 11 Azért jő te reád a gonosz, a melynek keletkezését nem tudod, és romlás sújt le rád, a melyet meg nem engesztelhetsz, és hirtelen jő pusztulás reád, nem is tudod! 12 No állj elő hát igéző szózatiddal és varázslásodnak sokaságával, a melyekkel ifjúságodtól fogva vesződtél, talán segíthetsz valamit, talán visszariaszthatod a veszedelmet. 13 Tanácsaid sokaságában megfáradtál; no álljanak elő és tartsanak meg az égnek vizsgálói, a kik a csillagokat nézik, a kik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jövend reád. 14 Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tűz emészté meg őket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belőlök melegülésre, sem körülülhető parázs! 15 Így járnak azok, a kikkel vesződtél; és a kik kereskedő társaid voltak ifjúságodtól fogva, futnak, kiki a maga útján; senki nem segít néked!

A queda de Babilônia

1 *Is 3.26;Jr 48.18Desce e assenta-te no pó, *Is 23.12;37.22;Jr 46.11virgem *Sl 137.8;Jr 50.42;51.33;Zc 2.7filha de Babilônia; assenta-te no chão sem trono, filha dos caldeus. Pois não serás chamada mais *Dt 28.56mimosa e delicada. 2 Toma a *Êx 11.5;Jr 25.10mó e *Jó 31.10;Ec 12.4;Mt 24.41mói a farinha; tira *Is 3.23;Gn 24.65;1Co 11.5o teu véu e *Is 32.11arranca a cauda da vestidura, descobre as pernas e passa os rios. 3 *Is 3.17;Ez 16.37A tua nudez será descoberta, ver-se-á a tua vergonha; *Is 34.8;63.4tomarei vingança e não pouparei a homem algum. 4 Quanto ao nosso *Is 41.14Redentor, Jeová dos Exércitos é o seu nome, o Santo de Israel. 5 *Is 23.2;Jr 8.14;Lm 2.10Senta-te calada e entra *Is 13.10nas trevas, filha dos caldeus; porque não serás chamada mais *Is 47.7;Gn 16.4,8,9;Pv 30.23a senhora *Is 13.19;Dn 2.37-38;Ap 17.18;18.7dos reinos. 6 Eu me agastei contra o meu povo, *Is 43.28profanei a minha herança e entreguei-os nas tuas mãos; *Is 10.14;14.6tu não usaste de misericórdia com eles, *Dt 28.50sobre os velhos fizeste muito pesado o teu jugo. 7 Disseste: Eu serei *Is 47.5senhora para sempre; assim, não *Is 42.25;57.11te importaste dessas coisas, nem te lembraste *Dt 32.29;Jr 5.31;Ez 7.2-3do fim delas.

A futilidade da confiança própria

8 Agora, pois, ouve isso, tu, a que estás *Is 22.13;32.9;Jr 50.11entregue a prazeres, *Is 32.9,11;Sf 2.15que habitas descuidada e que dizes no teu coração: *Is 47.10;45.5-6,18;Sf 2.15Eu sou, e fora de mim não há outra; *Ap 18.7não me sentarei como viúva, nem conhecerei a perda de filhos. 9 Porém, *Sl 73.19;1Ts 5.3;Ap 18.8,10num momento, num só dia, virão sobre ti ambos *Is 13.16,18;14.22esses males: a perda de filhos e a viuvez — em toda a sua plenitude virão sobre ti apesar da multidão das *Is 47.13;Na 3.4;Ap 18.23tuas feitiçarias e da grande abundância dos teus encantamentos. 10 *Is 59.4;Sl 52.7;62.10Pois confiaste na tua maldade; disseste: *Is 29.15;Ez 8.12;9.9Ninguém me vê. *Is 5.21;44.20A tua sabedoria e a tua ciência, essas te perverteram. Disseste no teu coração: *Is 47.8Eu sou, e fora de mim não há outra. 11 Por isso, *Is 45.7;57.1virá sobre ti o mal de que, por encantamentos, não saberás livrar-te; cairá sobre ti uma calamidade, que não poderás espiar, e virá sobre ti *Is 47.9repentinamente uma *Jr 51.8,43desolação que ignorarás.

12 Deixa-te estar com os teus *Is 47.9encantamentos e com a multidão das tuas feitiçarias, em que tens trabalhado desde a tua mocidade, para ver se, acaso, podes tirar algum proveito, se, acaso, podes prevalecer. 13 Tens-te *Jr 51.58,64cansado na multidão dos teus conselhos; apresentem-se, pois, e *Is 47.15te salvem os teus *Is 47.9;8.19;44.25;Dn 2.2,10astrólogos, os que contemplam os astros, os que te anunciam de lua nova em lua nova o que há de vir sobre ti. 14 Eis que se tornarão como o *Is 5.24;Na 1.10;Ml 4.1restolho; *Is 10.17;Jr 51.30,32,58o fogo os queimará, e eles não se poderão livrar do poder das chamas. Essas chamas não serão *Is 44.16umas brasas a que se aquentem, nem fogo, para que diante dele se assentem. 15 Assim te virão a parar as coisas em que tens trabalhado; os que tiveram *Ap 18.11negócios contigo desde a tua mocidade andarão errantes, cada um para o seu lugar; não haverá *Is 5.29;43.13;46.7quem te salve.