Isten népének hálaéneke és reménye
1 Ama napon ez éneket énekelik Júda földén: Erős városunk van nékünk, szabadítását adta kőfal és bástya gyanánt! 2 Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hűség megőrzője. 3 Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik; 4 Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kőszálunk van. 5 Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt; 6 Láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai! 7 Az igaznak ösvénye egyenes, egyenesen készíted az igaznak útját. 8 Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek! 9 Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensőmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid megjelennek a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai. 10 Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát. 11 Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tűz emészti meg ellenségeidet. 12 Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk. 13 Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsőítjük neved! 14 A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el őket, és eltörléd emlékezetöket. 15 Megszaporítád e népet, Uram! megszaporítád e népet, magadat megdicsőítéd, kiterjesztetted a földnek minden határait. 16 Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod. 17 Miként a terhes asszony, a ki közel a szűléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, előtted olyanok voltunk, Uram! 18 Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szűltünk: szabadulása nem lőn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói. 19 Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat! 20 Menj be népem, menj be szobáidba, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag! 21 Mert ímé az Úr kijő helyéről, hogy meglátogassa a föld lakóinak álnokságát, s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!
Cântico de confiança na proteção de Jeová
1 Is 4.2;12.1Naquele dia, se cantará este cântico na terra de Judá: Temos uma Is 14.31;31.5,9;33.5-6,20-24cidade forte; Deus põe-lhe a Is 60.18salvação por muros e baluartes. 2 Abri vós Is 60.11,18;62.10as portas, para que entre a Is 45.25;54.14,17;58.8;60.21;61.3;62.1-2nação justa que observa a verdade. 3 Tu conservarás em Is 26.12;27.5;57.19;66.12perfeita paz aquele cujo propósito é firme, porque em ti confia. 4 Is 12.2;50.10;51.5Confiai sempre em Jeová. Pois em Jeová há uma Is 17.10;30.29;44.8rocha sempiterna. 5 Ele tem derrubado os que habitavam no alto, a saber, Is 25.12a cidade elevada; Jó 40.11-13abate-a, abate-a até a terra e a reduz até o pó. 6 Is 28.3Pisá-la-á o pé: os pés dos pobres e os passos dos Is 3.14-15;11.4;29.19necessitados. 7 Is 57.2A vereda do justo é plana; Is 42.16;52.12;Sl 25.4-5;27.11nivelas, fazendo-a plana, a vereda do justo.
8 Também por ti, Jeová, temos esperado no caminho Is 51.4;56.1dos teus juízos; Is 26.13;12.4;24.15;25.1o teu nome e Êx 3.15o teu memorial são a saudade da nossa alma. 9 Com a minha alma tenho tido Is 50.10;Sl 63.5-6;77.2;119.62;Lc 6.12de noite saudades de ti, sim, com o meu espírito dentro de mim Is 55.6;Sl 63.1;78.34;Mt 6.33te buscarei diligentemente; porque, quando os teus juízos ferirem a terra, os habitantes do mundo Os 5.15aprenderão a justiça. 10 Ainda que se mostre ao perverso, ele, contudo, Is 22.12-13;32.6-7não aprenderá a justiça; na terra da retidão, Os 11.7;Jo 5.37-38cometerá iniquidade e não verá a majestade de Jeová.
11 A tua mão, Jeová, está levantada; Is 5.12;44.9,18contudo, eles não veem; porém verão o Is 9.7;37.32;59.17teu zelo pelo povo e se envergonharão; Is 5.24;9.18-19;10.17;66.15,24o fogo devorará os teus adversários. 12 Jeová, tu hás de estabelecer Is 26.3para nós a paz; porque tu és o que Is 19.25;29.23;45.11;60.21;64.8fizeste para nós todas as nossas obras. 13 Ó Jeová, Deus nosso, Is 2.8;10.11outros senhores além de ti têm tido o domínio sobre nós; porém por teu intermédio somente Is 63.7celebraremos o teu nome. 14 Is 8.19;Dt 4.28;Sl 135.17;Hc 2.19Os mortos não tornarão a viver; as sombras não ressuscitarão, porque os Is 10.3visitaste, destruíste e fizeste perecer toda a memória deles. 15 Is 9.3Tens aumentado a nação, Jeová, tens aumentado a nação, tens obtido para ti a glória; tens Is 33.17;54.2-3estendido todos os confins da terra.
16 Is 37.3;Os 5.15Na angústia, eles te buscaram, Jeová; derramaram orações, quando lhes sobreveio a tua correção. 17 Is 13.8;21.3;Jo 16.21Assim como a mulher grávida a quem se aproxima o tempo de dar à luz, tem dores e dá gritos nas suas dores, assim nos temos tornado diante de ti, Jeová. 18 Nós concebemos, estivemos com dores de parto, foi como se tivéssemos Is 33.11;59.4dado à luz o vento; não produzimos na terra livramento algum, nem nasceram os moradores do mundo. 19 Is 25.8;Ez 37.1-14;Dn 12.2;Os 13.14Os teus mortos viverão; os meus cadáveres ressuscitarão. Ef 5.14Despertai e cantai, vós os que habitais no pó; porque o teu orvalho é como o orvalho das ervas, e a terra lançará de si os mortos.
20 Vem, povo meu, Êx 12.22-23;Sl 91.1,4entra nas tuas câmaras e fecha as tuas portas sobre ti; esconde-te por Is 54.7-8;Sl 30.5;2Co 4.17um pouco, até Is 10.5,25;13.5;34.2;66.14que passe a indignação. 21 Pois eis que Jeová Mq 1.3;Jd 14sai do seu lugar Is 13.11;22.14;30.13-14;65.7para castigar os habitantes da terra por causa da sua iniquidade. Também a terra Jó 16.18;Lc 11.50descobrirá o seu sangue e não cobrirá mais os seus mortos.