Isaías 41

Isten elhívja Szolgáját, a nyomorultaknak vigaszul, a pogányoknak megszégyenítésül

1 Hallgassatok reám, ti szigetek, és a népek vegyenek új erőt, közelgjenek, majd szóljanak, együtt hadd szálljunk perbe! 2 Ki támasztá fel azt keletről, a kit igazságban hív az ő lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint repülő polyvát kézíve által! 3 Kergeti őket, békességgel vonul az úton, a melyen lábaival nem járt. 4 Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitől fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én! 5 Látták a szigetek és megrémülének, a földnek végei reszkettek, közelegtek és egybegyűltek. 6 Kiki társát segíti, és barátjának ezt mondja: Légy erős! 7 És bátorítja a mester az ötvöst, és a kalapácscsal simító azt, a ki az ülőt veri; így szól a forrasztásról: jó az, és megerősíti szegekkel, hogy meg ne mozduljon. 8 De te Izráel, én szolgám, Jákób, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva; 9 Te, a kit én a föld utolsó részéről hoztalak és véghatárairól elhívtalak, és ezt mondám néked: Szolgám vagy te, elválasztottalak és meg nem útállak: 10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak. 11 Ímé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak, a kik fölgerjednek ellened, semmivé lesznek és elvesznek, a kik veled perlekednek. 12 Keresed őket és meg nem találod a veled versengőket; megsemmisülnek teljesen, a kik téged háborgatnak. 13 Mivel én vagyok Urad, Istened, a ki jobbkezedet fogom, és a ki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek! 14 Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel, én megsegítlek, szól az Úr, a te megváltód, Izráelnek Szentje! 15 Ímé, én teszlek éles, új cséplőhengerré, a melynek két éle van; hegyeket csépelj és zúzz össze, és a halmokat pozdorjává tegyed. 16 Te szórd, és a szél vigye el őket, és elszéleszsze őket a forgószél, és te örülsz az Úrban, és dicsekedel Izráelnek Szentjében. 17 A nyomorultak és szegények keresnek vizet, de nincs, nyelvök a szomjúságban elepedt: én, az Úr meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket. 18 Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásivá. 19 A pusztában czédrust, akáczot nevelek és mirtust és olajfát, plántálok a kietlenben cziprust, platánt, sudarczédrussal együtt, 20 Hogy lássák, megtudják, eszökbe vegyék és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze mívelte ezt, és Izráel Szentje teremtette ezt! 21 Hozzátok ide ügyeteket, szól az Úr, adjátok elő erősségeiteket, így szól Jákób királya. 22 Adják elő és jelentsék meg nékünk, a mik történni fognak; a mik először lesznek, jelentsétek meg, hogy eszünkbe vegyük és megtudjuk végöket, vagy a jövendőket tudassátok velünk! 23 Jelentsétek meg, mik lesznek ezután, hogy megtudjuk, hogy ti Istenek vagytok; vagy hát míveljetek jót vagy gonoszt, hogy mérkőzzünk és majd lássuk együtt! 24 Ímé, ti semmiből valók vagytok, és dolgotok is semmiből való; útálat az, a ki titeket szeret. 25 Feltámasztám északról, és eljött napkelet felől; hirdeti nevemet, és tapodja a fejedelmeket, mint az agyagot, és mint a fazekas a sarat tapossa. 26 Ki jelenté meg ezt eleitől fogva, hogy megtudnók? vagy régen, hogy ezt mondanók: Igaz? De nem jelenté meg, de nem tudatá senki, nem hallá szavatokat senki sem! 27 Sionnak először én hirdetém, ímé itt vannak a tanúk, és örömmondót adtam Jeruzsálemnek. 28 És néztem és nem volt senki, ezek közül nem volt tanácsadó, hogy megkérdezzem őket és feleljenek nékem. 29 Ímé, mindnyájan semmik ők, semmiség cselekedetök, szél és hiábavalóság képeik.

Jeová suscita um libertador

1 *Hc 2.20;Zc 2.13Calai-vos diante de mim, *Is 11.11ó ilhas; e *Is 40.31renovem os povos as suas forças; *Is 34.1;48.16cheguem-se e, então, falem; *Is 1.18;43.26;50.8juntos, cheguemo-nos a juízo. 2 *Is 41.25;45.1-3;46.11Quem suscitou do Oriente aquele que a *Is 42.6justiça chama *Jz 4.10;5.15para o seguir? *2Cr 36.23;Ed 1.2Quem faz que as nações se lhe submetam e que ele domine sobre reis? Quem os entrega como *Is 17.13;29.5;2Sm 22.43;2Rs 13.7pó à espada dele e como *Is 40.24a palha arrebatada do vento ao arco dele. 3 Persegue-os e passa adiante em segurança; sim, por uma vereda que não tinha trilhado com os seus pés. 4 *Is 41.26;44.7;46.10Quem produziu e efetuou isso, chamando as gerações desde o princípio? *Is 43.10;44.6;Ap 1.8,17;22.13Eu, Jeová, que sou o primeiro e que sou com os últimos, *Is 43.13;46.4;48.12sou eu mesmo. 5 *Is 41.1;Ez 26.15-16As ilhas viram e temeram; *Js 5.1;Sl 67.7as extremidades da terra tremeram; aproximaram-se e vieram. 6 Cada um *Jl 3.9-11auxiliou ao seu próximo e cada um disse a seu irmão: Sê forte. 7 Assim, *Is 44.13o carpinteiro animou ao *Is 40.19ourives, e o que alisa com o martelo, ao que bate na bigorna, dizendo da soldadura: É excelente. Então, o segurou com pregos, *Is 40.20;46.7para que não abalasse.

O auxílio de Jeová é garantido a Israel

8 Mas tu, Israel, *Is 42.19;43.10;44.1-2,21servo meu; tu, Jacó, a quem escolhi; tu, semente de *Is 29.22;51.2;63.16Abraão, *2Cr 20.7;Tg 2.23meu amigo; 9 tu a quem *Is 11.11tomei das extremidades da terra, e te chamei *Is 43.5-7dos seus cantos, e te disse: Tu és *Is 42.1;44.1-2meu servo, eu te *Dt 7.6;14.2;Sl 135.4escolhi, e não te rejeitei; 10 *Is 41.13-14;43.2,5;Dt 20.1;31.6;Js 1.9;Sl 27.1;Rm 8.31não temas, porque eu sou contigo; não te espantes, porque eu sou o teu Deus. Fortalecer-te-ei, *Is 41.14;44.2;49.8ajudar-te-ei e sustentar-te-ei com *Sl 89.13-14a destra da minha justiça. 11 Eis que envergonhados e confundidos serão *Is 45.24;Êx 23.22;Zc 12.3todos os que estão indignados contra ti; serão reduzidos a nada e perecerão *Is 17.13;29.5,7,8os que pelejam contra ti. 12 Os que pelejam contra ti, *Is 17.14;Jó 20.7-9;Sl 37.35-36buscá-los-ás, porém não os acharás; serão *Is 29.20reduzidos a nada e a coisa de nenhum valor os que fazem guerra contra ti. 13 Pois eu, Jeová, teu Deus, *Is 42.6;45.1te tomarei pela tua mão direita, dizendo-te: *Is 41.10Não temas; eu te ajudarei. 14 Não temas, *Jó 25.6;Sl 22.6bichinho de Jacó, nem vós, povozinho de Israel. Eu te ajudarei, diz Jeová, e o *Is 35.10;43.14;44.6,22-24teu Redentor é o Santo de Israel. 15 Eis que farei de ti um trilho agudo, novo e armado de dentes; *Mq 4.13;Hc 3.12virás a trilhar os *Is 42.15;64.1;Jr 9.10;Ez 33.28montes, e fá-los-ás em migalhas, e tornarás os outeiros como folhelho. 16 *Jr 51.2Padejá-los-ás, o vento os levará, e o redemoinho os espalhará; *Is 25.9;35.10;51.3;61.10tu te regozijarás em Jeová e te gloriarás no Santo de Israel.

17 Os pobres e necessitados buscam *Is 43.20;44.3;49.10;55.1água, e não há; e a língua deles seca-se de sede; eu, Jeová, *Is 30.19;65.24lhes responderei; eu, o Deus de Israel, *Is 42.16;62.12não os desampararei. 18 Abrirei *Is 30.25;43.19rios nos altos desnudados e fontes no meio dos vales; tornarei o *Is 35.6-7;Sl 107.35deserto num lago de água e a terra sedenta em mananciais de água. 19 Plantarei no deserto o cedro, e a acácia, e a *Is 35.1;55.13;60.13murta, e o oleastro; e porei no ermo juntamente o cipreste, o olmeiro e o buxo, 20 *Is 40.5;43.10para que vejam e saibam, considerem e entendam juntamente que *Is 66.14;Jó 12.9a mão de Jeová fez isso e que o Santo de Israel é o seu autor.

Os idólatras são impotentes para produzir profetas

21 Chegai-vos a *Is 41.1defender a vossa causa, diz Jeová; alegai as vossas razões, diz o *Is 43.15;44.6Rei de Jacó. 22 *Is 44.7;45.21;46.10Produzam-nas e anunciem-nos o que há de acontecer; anunciai as *Is 43.9coisas passadas, quais são, para que as consideremos e saibamos o fim delas; ou mostrai-nos coisas vindouras. 23 *Is 42.9;44.7-8;45.3;Jo 13.19Anunciai as coisas que hão de vir daqui em diante, para que saibamos que sois deuses; *Jr 10.5fazei o bem ou fazei o mal, para que, espantados, o contemplemos juntamente. 24 Eis *Is 44.9;Sl 115.8;1Co 8.4que vós vindes do nada, *Is 41.29;37.19e a vossa obra, daquilo que não é; *Pv 3.32;28.9abominação é quem vos escolhe.

25 Do Norte *Is 41.2;Jr 50.3suscitei um que já é chegado; do nascente do sol, a um que invoca o meu nome; pisará magistrados como *Is 10.6;2Sm 22.43;Mq 7.10;Zc 10.5lodo e como o oleiro pisa o barro. 26 Quem o tem *Is 41.22;44.7;45.21anunciado desde o princípio, para que saibamos? Ou dantes, para que digamos: Ele é justo? *Hc 2.18-19Não há quem anuncie, tampouco quem mostre ou quem ouça as vossas palavras. 27 *Is 48.3-8Eu, como o primeiro, direi a Sião: Ei-los, ei-los; e darei a Jerusalém *Is 40.9;44.28;52.7;Na 1.15um mensageiro de boas-novas. 28 *Is 50.2;59.16;63.5Quando eu olhar, não há ninguém; mesmo entre eles, não há *Is 40.13-14conselheiro *Is 46.7que possa responder palavra quando eu lhes perguntar. 29 Eis que todos eles são vaidade; *Is 41.24;2.8;17.8as suas obras *Is 44.9não são nada; as suas imagens fundidas são *Jr 5.13vento e caos.