Isaías 44

A kegyelem lelkének kitöltése

1 És most hallgass Jákób, én szolgám, és Izráel, a kit én elválasztottam. 2 Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, a ki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, a kit elválasztottam! 3 Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre. 4 És nevekednek mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál. 5 Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti, és a másik önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve Izráel nevét említi.

A bálványozás hiábavalósága

6 Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten. 7 És ki hirdetett hozzám hasonlóan? jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém; és jelentsék meg a közeli és távoli jövőt. 8 Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre? Ti vagytok tanuim! Hát van-é rajtam kivül Isten? Nincs kőszál, nem tudok! 9 A bálványok csinálói mind hiábavalók, és kedvenczeik mit sem használnak, és tanuik nem látnak és nem tudnak, hogy megszégyenüljenek. 10 Ki alkotott istent, és bálványt ki öntött? a mely semmit sem használ! 11 Ímé, minden barátaik megszégyenülnek, és a mesterek magok is emberek; gyűljenek össze mind és álljanak elő; féljenek, szégyenüljenek meg együtt! 12 A kovács fejszét készít, és munkálkodik a szénnél, és alakítja azt pőrölylyel, és munkálja azt erős karjával, és megéhezik és ereje nincsen, és vizet sem iszik és elfárad. 13 Az ács mérőzsinórt von, és lefesti azt íróvesszővel, és meggyalulja azt, a czirkalommal alakítja, és csinálja azt férfiú formájára, ember ékességére, hogy házában lakjék. 14 Czédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdő fáiban, fenyőt plántál, a melyet az eső fölnevel. 15 Azokból az ember tüzet gerjeszt, vesz belőlök és melegszik, meggyújtja és kenyeret süt; sőt istent is csinál abból és imádja, bálványt készít és előtte leborul; 16 Felét tűzben megégeti, felénél húst eszik: pecsenyét süt és megelégszik, és aztán melengeti magát és szól: Bezzeg melegem van, tűznél valék! 17 Maradékából istent készít, bálványát; leborulva imádja azt és könyörög hozzá, és így szól: Szabadíts meg, mert te vagy istenem! 18 Nem tudnak és nem értenek, mert bekenvék szemeik és nem látnak, és szívök nem eszmél. 19 És nem veszi eszébe, nincs ismerete és értelme, hogy mondaná: Felét tűzben megégetém és kenyeret sütöttem annak szenénél, sütöttem húst és megettem; és maradékából útálatosságot csináljak-é, és leboruljak a fa-galy előtt? 20 Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt, hogy meg ne szabadítsa lelkét és ezt mondja: Hát nem hazugság van-é jobbkezemben?

Izráel megkegyelmezése és megváltása

21 Oh emlékezzél meg Jákób ezekről és Izráel, mert az én szolgám vagy te, én alkottalak téged, én szolgám vagy, Izráel! nem feledlek el. 22 Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj én hozzám, mert megváltottalak. 23 Örüljetek egek, mert az Úr végbe vitte, kiáltsatok földnek mélységei, ujjongva énekeljetek hegyek, erdő és benne minden fa; mert megváltá az Úr Jákóbot, és Izráelben megdicsőíti magát. 24 Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, a ki mindent cselekszem, a ki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól; 25 Ki a hazugok jeleit megrontja, és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá teszi. 26 A ki szolgája beszédét beteljesíti, és véghez viszi követei tanácsát, a ki így szól Jeruzsálemnek: Lakjanak benne! és Júda városainak: Megépíttessenek! és romjait felállatom! 27 Ki ezt mondja a mélységnek: Száradj ki! és kiapasztom folyóvizeidet! 28 Ki Czírusnak ezt mondja: Pásztorom! ki véghez viszi minden akaratomat, és ezt mondja Jeruzsálemnek: Megépíttessék! és a templomnak: Alapja vettessék!

1 Contudo, agora, ouve, ó Jacó, meu *Is 41.8;Jr 30.10;46.27-28servo; e Israel, a quem escolhi. 2 Assim diz Jeová, que te fez, que *Is 44.21,24;43.1,7te formou desde o ventre *Is 41.10e que te ajudará: *Is 43.5Não temas, Jacó, meu servo; e tu, *Dt 32.15;33.5,26Jesurum, a quem escolhi; 3 porque *Is 35.6-7;41.17;Ez 34.26;Jl 3.18;Jo 7.37-39;At 2.18derramei água sobre o sedento e correntes, sobre a terra seca. *Is 32.15;Jl 2.28Derramarei o meu Espírito sobre a tua semente e a minha bênção, sobre a tua *Is 61.9;65.23descendência; 4 e brotarão entre a erva como *Lv 23.40;Jó 40.22salgueiros junto às correntes de águas. 5 *Is 19.21;45.14;Sl 116.16;Jr 50.5;Zc 8.20-22;13.9Este dirá: Eu sou de Jeová; aquele se chamará do nome de Jacó, e aquele outro escreverá do seu punho: A Jeová, e por sobrenome tomará o nome de Israel.

Jeová é o único Deus

6 Assim diz Jeová, *Is 41.21;43.15Rei de Israel e o seu *Is 41.14;43.1,14Redentor, Jeová dos Exércitos: Eu sou *Is 41.4;43.10;48.12;Ap 1.8,17;22.13o primeiro e eu sou o último; *Is 44.8;43.11;45.5-6,21fora de mim, não há Deus. 7 *Is 41.22,26Quem, como eu, proclama desde que estabeleci o antigo povo? Que me anuncie e exponha, e coisas vindouras e as que hão de suceder, anunciem-nas! 8 Não vos espanteis, nem temais; acaso, não te fiz ouvir há muito tempo, *Is 42.9;48.5não te anunciei? *Is 43.10Vós sois as minhas testemunhas. Porventura, há outro deus *Is 45.5;Dt 4.35,39;1Sm 2.2;Jl 2.27fora de mim? Não, não há *Is 17.10;26.4;30.29Rocha: não conheço nenhuma.

A estultícia da idolatria

9 Quanto aos artífices de imagens esculpidas, todos eles são *Is 41.24caos; *Is 66.3as coisas que os deleitam de nada aproveitarão; as suas *Is 43.9testemunhas não veem, nem conhecem, para que sejam eles *Is 44.11;42.17;45.16;Sl 97.7envergonhados. 10 Quem forma um deus ou funde uma imagem que de *Is 41.29;Jr 10.5;Hc 2.18;At 19.26nada aproveita? 11 Eis que todos os seus *Is 45.16associados serão cobertos de vergonha, e os artífices não passam de homens; ajuntem-se todos e se apresentem; espantar-se-ão e, à uma, serão *Is 44.9envergonhados.

12 *Is 40.19-20;41.6-7;46.6-7;Jr 10.3-5;Hc 2.18O ferreiro fabrica um instrumento, trabalhando nas brasas, e faz um deus a marteladas, formando-o com o seu forte braço; depois, tem fome, e faltam-lhe as forças; se não bebe água, desfalece. 13 *Is 41.7O carpinteiro estende a régua sobre um pau e, com lápis, esboça um deus; trabalhando-o com plainas, e determinando-lhe o esboço com o compasso, o fez semelhante à figura e beleza de *Sl 115.5-7homem, para habitar na *Jz 17.4-5;Ez 8.10-11casa. 14 Um homem corta para si *Is 40.20cedros e toma uma azinheira ou um carvalho, fazendo a sua escolha dentre as árvores do bosque. Qualquer planta um pinheiro, que a chuva faz crescer 15 e que depois lhe servirá de combustível; tomando parte dele, esse homem com ela se aquenta; também acende um fogo e assa pão; também *Is 44.17,19faz um deus e diante desse deus se prostra; faz uma imagem esculpida *2Cr 25.14e adora-a. 16 Ele queima no fogo a metade do pau; com a outra metade, prepara a carne, para dela comer; faz um assado e dele se farta; também se aquenta e diz: Ah! Estou me aquentando, sinto o calor! 17 Do que ficou do pau *Is 44.15faz ele para si um deus, uma imagem esculpida, prostra-se diante dela e a adora, *Is 45.20;1Rs 18.26,28dirige-lhe a sua oração e diz: Livra-me, porque tu és o meu deus.

18 Eles *Is 1.3;Jr 10.8,14não sabem, nem entendem, porque *Is 6.9-10;29.10;Sl 81.12fechados estão os seus olhos, para que não possam ver, e os seus corações, para que não possam entender. 19 Ninguém reflete, e não há *Is 5.13;44.18-19;45.20conhecimento nem *Is 27.11entendimento para dizer: Queimei no fogo a metade desta madeira e assei pão sobre as suas brasas; fiz um assado e dele comi; e do seu resto farei eu uma *Dt 27.15;1Rs 11.5,7;2Rs 23.14abominação? Prostrar-me-ei diante do tronco de uma árvore? 20 Tal homem *Sl 102.9se apascenta de cinza. O *Jó 15.31;Os 4.12;Rm 1.21-22;2Ts 2.11;2Tm 3.13seu coração enganado o transviou, de modo que não possa livrar a sua alma, nem dizer: *Is 57.11;59.3-4,13;Jr 10.14;Rm 1.25;2Ts 2.11Porventura, não há uma mentira na minha mão direita?

A promessa de livramento

21 *Is 46.8;Zc 10.9Lembra-te dessas coisas, ó Jacó, e tu, ó Israel; porque tu és o meu *Is 44.1-2servo. Eu te formei, tu és o meu servo; tu, ó Israel, *Is 49.15não serás esquecido por mim. 22 *Is 43.25;Sl 51.1,9;At 3.19Apaguei as tuas transgressões como a névoa e os teus pecados, como a nuvem; *Is 31.6;55.7volta-te para mim, porque *Is 43.1;48.20;1Co 6.20;1Pe 1.18-19te remi. 23 *Is 42.10;49.13;Sl 69.34;96.11-12Exultai, ó céus, porque Jeová o fez; clamai, ó profundezas da terra, *Is 55.12;Sl 98.7-8;148.7,9rompei em cânticos, ó montes, bosques e todas as vossas árvores, porque *Is 43.1Jeová remiu a Jacó e *Is 49.3;60.21;61.3se glorificará em Israel.

24 Assim diz Jeová, *Is 41.14;43.14que te remiu e *Is 44.2que te formou desde o ventre: Eu sou Jeová, que faço todas as coisas, que sozinho *Is 40.22;42.5;45.12,18;51.13estendi os céus, que desdobrei a terra (*Is 40.14quem estava comigo?), 25 *Is 47.13que desfaço os sinais dos paroleiros e torno loucos os adivinhos; que faço os sábios *Is 29.14;2Sm 15.31;Jó 5.12-14;Sl 33.10;Jr 51.57;1Co 1.20,27voltar para trás e converto em loucura a sua ciência; 26 que *Is 55.11;59.21;Zc 1.6confirmo a palavra do meu servo e cumpro o conselho dos meus mensageiros; que *Is 49.7-20digo de Jerusalém: Ela será habitada; *Is 40.9e das cidades de Judá: *Jr 32.15,44Elas serão edificadas, e eu levantarei as suas ruínas; 27 que *Is 43.16digo ao abismo: Seca-te, e *Is 42.15;50.2;Jr 50.38;51.36eu secarei os teus rios; 28 que digo de *Is 45.1Ciro: Ele é meu pastor e cumprirá todo o meu beneplácito; que digo também de Jerusalém: *Is 14.32;45.13;54.11;2Cr 36.22-23;Ed 1.1Ela será habitada; e ao templo: Tu serás fundado.