1 Samuel 4

A filiszteusok megverik Izráelt és elveszik a frigyládát. Élinek és fiainak halála

1 És ismeretessé lett Sámuel beszéde egész Izráelben. És kiméne Izráel a Filiszteusok ellen harczolni, és tábort járának Ében-Ézernél, a Filiszteusok pedig tábort járának Áfekben. 2 És csatarendbe állának a Filiszteusok Izráel ellen, és megütközének, és megveretteték Izráel a Filiszteusok által, és levágának a harczmezőn mintegy négyezer embert. 3 És mikor a nép a táborba visszatért, mondának Izráel vénei: Vajjon miért vert meg minket ma az Úr a Filiszteusok előtt?! Hozzuk el magunkhoz az Úr frigyládáját Silóból, hogy jőjjön közénk az Úr, és szabadítson meg ellenségeink kezéből. 4 Elkülde azért a nép Silóba, és elhozák onnan a Seregek Urának frigyládáját, a ki ül a Khérubok felett. Ott volt Éli két fia is az Isten frigyládájával, Hofni és Fineás. 5 És mikor az Úr frigyládája a táborba érkezék, rivalgott az egész Izráel nagy rivalgással, hogy megrendüle a föld. 6 Mikor pedig meghallották a Filiszteusok a rivalgás hangját, mondának: Micsoda nagy rivalgás hangja ez a zsidók táborában? És mikor megtudták, hogy az Úrnak ládája érkezett a táborba, 7 Megfélemlének a Filiszteusok, mert mondának: Isten a táborba jött! És mondának: Jaj nékünk! mert nem történt ilyen soha az előtt. 8 Jaj nékünk! Kicsoda szabadít meg minket ennek a hatalmas Istennek kezéből? Ez az az Isten, a ki Égyiptomot mindenféle csapással sújtotta a pusztában. 9 Legyetek bátrak és legyetek férfiak, Filiszteusok! hogy ne kelljen szolgálnotok a zsidóknak, mint a hogy ők szolgáltak néktek. Azért legyetek férfiak, és harczoljatok! 10 Megütközének azért a Filiszteusok, és megveretett Izráel, és kiki az ő sátorába menekült; és a vereség oly nagy volt, hogy Izráel közül harminczezer gyalog hullott el. 11 És az Isten ládája is elvétetett, és meghala Élinek mindkét fia, Hofni és Fineás. 12 Akkor elszalada a harczból egy ember a Benjámin nemzetségéből, és Silóba ment azon a napon, ruháit megszaggatván és port hintvén a fejére. 13 És ímé mikor oda ért, Éli az ő székében ült, az útfélen várakozván; mert szíve rettegésben volt az Isten ládája miatt. És mihelyt odaért az ember, hogy hírt mondjon a városban, jajveszékelt az egész város. 14 És meghallotta Éli a kiáltás hangját, és monda: Micsoda nagy zajongás ez? Az az ember pedig sietve eljöve, és megmondotta Élinek. 15 Éli pedig kilenczvennyolcz esztendős volt, és szemei annyira meghomályosodtak, hogy már nem is látott. 16 És monda az ember Élinek: Én a harczból jövök, én a harczból menekültem ma. És monda: Mi dolog történt, fiam? 17 Felele a követ, és monda: Megfutamodék Izráel a Filiszteusok előtt, és igen nagy veszteség lőn a népben, és a te két fiad is meghalt, Hofni és Fineás, és az Isten ládáját is elvették. 18 És lőn, hogy midőn az Isten ládáját említé, hátraesék a székről a kapufélhez, és nyakát szegte és meghala, mert immár vén és nehéz ember vala. És ő negyven esztendeig ítélt Izráel felett. 19 És az ő menye, Fineásnak felesége, várandós vala; és a mikor meghallá a hírt, hogy az Isten ládája elvétetett és az ő ipa és férje meghalának, térdre esék és szűle, mert a fájdalmak meglepték. 20 És mikor elalélt, mondának azok, akik mellette állanak vala: Ne félj, mert fiút szültél; de ő nem felelt és nem figyelt arra. 21 És nevezé a gyermeket Ikábódnak, mondván: „Oda van Izráel dicsősége", mert elvétetett az Isten ládája, és az ő ipa és az ő férje. 22 És monda ismét: Oda van Izráel dicsősége, mert elvétetett az Isten ládája.

1 E veio a palavra de Samuel a todo o Israel.

Os filisteus vencem aos israelitas

Ora, saiu Israel à batalha contra os filisteus e acampou-se em *1Sm 7.12Ebenézer, e os filisteus acamparam-se em *1Sm 29.1;Js 12.18Afeca. 2 Puseram-se os filisteus em ordem de batalha contra Israel, e, travada a peleja, Israel foi ferido diante dos filisteus, que mataram no campo a uns quatro mil homens do exército. 3 Depois que o povo tornou para o arraial, disseram os anciãos de Israel: *Js 7.7-8Por que nos feriu hoje Jeová diante dos filisteus? *Nm 10.35;Js 6.6Tragamos para nós de Siló a arca da Aliança de Jeová, para que venha para o meio de nós e nos livre das mãos dos nossos inimigos. 4 Enviou o povo a Siló, e trouxeram de lá a arca da Aliança de Jeová dos Exércitos, *2Sm 6.2que se assenta sobre os querubins. Os dois filhos de Eli, Hofni e Fineias, ali estavam com a arca da Aliança de Deus.

A arca é tomada. Hofni e Fineias são mortos

5 Quando a arca da Aliança de Jeová chegou ao arraial, *Js 6.5,20rompeu todo Israel em grandes brados, e ressonou a terra. 6 Os filisteus, tendo ouvido o som da gritaria, perguntaram: Que quer dizer esta enorme vozeria no arraial dos hebreus? Então, souberam que a arca de Jeová havia chegado ao arraial. 7 Temeram os filisteus, dizendo: Deus é chegado ao arraial. Diziam: *Êx 15.14Ai de nós! Porque nunca antes aconteceu tal coisa. 8 Ai de nós! Quem nos livrará da mão destes deuses excelsos? Estes foram os deuses que feriram aos egípcios com toda sorte de pragas no deserto. 9 *1Co 16.13Sede corajosos e portai-vos varonilmente, ó filisteus, para que não venhais a ser escravos dos hebreus, *1Sm 14.21;Jz 13.1assim como eles foram vossos escravos; portai-vos varonilmente e pelejai. 10 Pelejaram os filisteus, e *1Sm 4.2;Dt 28.15,25foi derrotado Israel, *2Sm 18.17;2Rs 14.12fugindo cada um para a sua tenda. Houve mui grande matança, pois pereceram de Israel uns trinta mil homens de pé. 11 Foi tomada a arca de Deus, e *1Sm 2.34;Sl 78.56-64foram mortos os dois filhos de Eli, Hofni e Fineias.

A morte de Eli

12 Então, correu um homem de Benjamim, saído das fileiras, e no mesmo dia chegou a Siló, *Js 7.6;2Sm 1.2;Ne 9.1rasgados os vestidos e coberta de terra a cabeça. 13 Ao chegar ele, *1Sm 1.9;4.18estava Eli sentado na sua cadeira, junto da estrada, vigiando, porque o seu coração estava tremendo pela arca de Deus. Depois de entrar o homem na cidade e dar as novas, rompeu toda a cidade em lamentáveis brados, 14 e, ao ouvi-los, Eli perguntou: Que quer dizer o ruído deste clamor? Apressou-se o homem e, vindo, deu as notícias a Eli. 15 Ora, Eli tinha noventa e oito anos; *1Rs 14.4os seus olhos tinham cegado, e não podia ver. 16 Disse o homem a Eli: Eu sou o que saí das fileiras e delas fugi hoje mesmo. Perguntou-lhe Eli: *2Sm 1.4Como sucedeu a coisa, meu filho? 17 Respondeu-lhe o que trazia a nova: Israel fugiu de diante dos filisteus, houve também grande matança no povo, foram mortos os teus dois filhos, Hofni e Fineias, e tomada a arca de Deus. 18 Quando ele mencionou a arca de Deus, *1Sm 4.13Eli caiu da sua cadeira para trás junto à porta, quebrou-se-lhe o pescoço, e morreu, pois era homem velho e pesado. Ele tinha julgado a Israel quarenta anos.

A morte da mulher de Fineias

19 A sua nora, mulher de Fineias, estava grávida e próxima ao parto; ouvindo a nova de que a arca de Deus foi tomada e de que seu sogro e seu marido morreram, encurvou-se e deu à luz, porque as dores lhe sobrevieram. 20 Quando ela estava para expirar, disseram-lhe as mulheres que estavam ao lado dela: *Gn 35.16-19Não tenhas medo, pois deste à luz um filho. Ela, porém, não respondeu, nem fez caso disso, 21 e chamou Icabode ao menino, dizendo: *Sl 26.8;Jr 2.11De Israel foi-se a glória, porque foi tomada *1Sm 4.11a arca de Deus e por causa de seu sogro e de seu marido. 22 Disse: De Israel foi-se a glória, porque foi tomada a arca de Deus.