1 Samuel 1

Anna imája és meghallgattatása

1 Volt egy ember, Ramataim-Czofimból, az Efraim hegységéről való, és az ő neve Elkána vala, Jerohámnak fia, ki Elihu fia, ki Tohu fia, ki Sof fia volt; Efraimita vala. 2 És két felesége volt néki; az egyiket Annának, a másikat pedig Peninnának hívták. Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei. 3 És ez az ember felmegy vala esztendőnként az ő városából, hogy imádkozzék és áldozatot tegyen a Seregek Urának Silóban. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás valának az Úrnak papjai. 4 És azon a napon, melyen Elkána áldozni szokott, Peninnának, az ő feleségének, és minden fiának és leányának áldozati részt ád vala; 5 Annának pedig kétakkora részt ád vala, mivel Annát igen szerette; de az Úr bezárá az ő méhét. 6 Igen bosszantja vala pedig Annát vetélkedő társa, hogy felingerelje, mivel az Úr bezárá az ő méhét. 7 És így történt ez esztendőről esztendőre; valahányszor felment az Úrnak házába, ekképen bosszantá őt, ő pedig sír vala és semmit sem evék. 8 És monda néki Elkána, az ő férje: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódol szívedben? Avagy nem többet érek-é én néked tíz fiúnál? 9 És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának, (Éli pap pedig az Úrnak templomában az ajtófélnél ül vala székében), 10 És lelkében elkeseredve, könyörge az Úrnak, és igen sír vala. 11 És fogadást tőn, mondván: Seregeknek Ura! ha megtekinted a te szolgáló leányodnak nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én őt egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az ő fejét soha! 12 Mivelhogy pedig hosszasan imádkozék az Úr előtt: Éli figyel vala az ő szájára; 13 És mivel Anna szívében könyörge (csak ajka mozgott, szava pedig nem volt hallható): Éli gondolá, hogy részeg. 14 Monda azért néki Éli: Meddig leszel részeg? Távolítsd el mámorodat magadtól. 15 Anna pedig felele, és monda néki: Nem, Uram! bánatos lelkű asszony vagyok én; sem bort, sem részegítő italt nem ittam, csak szívemet öntöttem ki az Úr előtt. 16 Ne tartsd a te szolgáló leányodat rossz asszonynak, mert az én bánatomnak és szomorúságomnak teljességéből szólottam eddig. 17 És felele Éli, és monda: Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, a melyet kértél tőle. 18 Ő pedig monda: Legyen kedves előtted a te szolgáló leányod! És elméne az asszony az ő útjára és evék, és arcza nem vala többé szomorú. 19 És reggel felkelének, és minekutána imádkozának az Úr előtt, visszatértek, és elmenének haza Rámába. És ismeré Elkána az ő feleségét, Annát, és az Úr megemlékezék róla.

Sámuel születése és a szent szolgálatra való szenteltetése

20 És történt idő multával, hogy terhes lőn Anna, és szüle fiat és nevezé őt Sámuelnek, mert úgymond az Úrtól kértem őt. 21 És mikor felméne a férfi, Elkána és az ő egész háznépe, hogy bemutassa az Úrnak esztendőnként való áldozatát és fogadását: 22 Anna nem ment fel, hanem monda férjének: Mihelyt a gyermeket elválasztándom, felviszem őt, hogy az Úr előtt megjelenjen, és ott maradjon örökké. 23 És monda néki Elkána, az ő férje: Cselekedjél úgy, a mint néked tetszik, maradj itthon, míg elválasztod; csakhogy az Úr teljesítse be az ő beszédét! Otthon marada azért az asszony és szoptatta gyermekét, a míg elválasztá. 24 És minekutána elválasztotta, felvivé magával; három tulokkal, egy efa liszttel és egy tömlő borral, és bevivé őt az Úrnak házába, Silóban. A gyermek pedig még igen kicsiny vala. 25 És levágták a tulkot, és a gyermeket Élihez vitték. 26 Ő pedig monda: Óh Uram! Él a te lelked, Uram, hogy én vagyok az az asszony, a ki itt állott melletted, és könyörgött az Úrnak. 27 Ezért a fiúért könyörögtem, és az Úr megadta kérésemet, a melyet tőle kértem. 28 Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve! És imádkozának ott az Úrhoz.

Elcana e suas mulheres

1 Houve um homem de *1Sm 1.19Remataim-Zofim, da *Js 17.17-18região montanhosa de Efraim, cujo nome era *1Cr 6.22-28,33-38Elcana, filho de Jeroão, filho de Eliú, filho de Toú, filho de Zufe, efraimita. 2 Ele tinha *Dt 21.15-17duas mulheres: uma se chamava *Lc 2.36Ana, e a outra, Penina. Penina tinha filhos, porém Ana não os tinha. 3 Este homem subia da sua cidade, *1Sm 1.21;Êx 34.23;Lc 2.41de ano em ano, *Dt 12.5-7a adorar e oferecer sacrifícios, em *Js 18.1Siló, a Jeová dos Exércitos. Assistiam ali os dois filhos de Eli, Hofni e Fineias, como sacerdotes de Jeová. 4 No dia em que Elcana oferecia o seu sacrifício, costumava *Dt 12.17-18dar quinhões à sua mulher Penina e a todos os seus filhos e filhas, 5 porém a Ana dava um *Gn 43.34só quinhão; contudo ele a amava; mas *Gn 16.1;30.1Jeová lhe havia cerrado a madre. 6 Para lhe fazer enfadar-se, muito a *Jó 24.21atormentava a sua rival, porque Jeová lhe havia cerrado a madre. 7 Assim fazia ele de ano em ano. Certa ocasião em que Penina subiu à Casa de Jeová, irritou ela a Ana, que se pôs a chorar e não comeu. 8 Perguntou-lhe Elcana, seu marido: Ana, por que choras? Por que não comes? E por que está triste o teu coração? *Rt 4.15Não te sou eu melhor do que dez filhos?

Ana roga a Deus que lhe dê um filho

9 Levantou-se Ana, depois que comeram e beberam em Siló. Ora, o sacerdote Eli estava sentado na sua cadeira, junto ao umbral da porta *1Sm 3.3do templo de Jeová. 10 Ela, profundamente amargurada, orou a Jeová e chorou muito; 11 *Nm 30.6-11fez um voto e disse: Jeová dos Exércitos, se, na verdade, tu te dignares *Gn 29.32olhar para a aflição da tua serva e se te lembrares de mim; se não te esqueceres da tua serva, mas se lhe deres um filho varão, eu o darei a Jeová por todos os dias da sua vida, e *Nm 6.5;Jz 13.5;Lc 1.15não passará navalha pela sua cabeça.

12 Continuando ela a orar diante de Jeová, observou Eli o movimento dos seus lábios. 13 Ana, todavia, *Gn 24.42-45falava no seu coração; tão somente se moviam os seus lábios, porém não se ouvia a sua voz. Por isso, julgou Eli que ela estava embriagada. 14 Disse-lhe Eli: *At 2.4,13Até quando estarás embriagada? Deixa passar de ti o teu vinho. 15 Ana respondeu: Não é assim, meu senhor; eu sou uma mulher atribulada de espírito; não bebi nem vinho nem bebida que possa embriagar, porém *Sl 62.8derramei a minha alma diante de Jeová. 16 Não tenhas a tua serva por filha de Belial, porque, *Lc 6.45movida pela abundância da minha queixa e da minha provocação, falei até agora. 17 Então, lhe respondeu Eli: *1Sm 25.35;2Rs 5.19;Mc 5.34Vai-te em paz; o Deus de Israel te *Sl 20.3-5conceda a petição que lhe fizeste. 18 Ela disse: *Rt 2.13Ache a tua serva graça aos teus olhos. Assim, a mulher foi o seu caminho e comeu, *Rm 15.13e não mais era triste o seu semblante.

Nasce Samuel e é consagrado a Deus

19 Tendo-se levantado de madrugada, adoraram perante Jeová, voltaram e chegaram à sua casa, em *1Sm 1.1;2.11Ramá. Elcana conheceu a sua mulher Ana; e *Gn 21.1;30.22Jeová lembrou-se dela. 20 Concebeu Ana e, tendo passado o período, deu à luz um filho e pôs-lhe por nome Samuel, dizendo: *Gn 41.51-52;Êx 2.10,22;Mt 1.21Porque de Jeová o pedi.

21 Subiu Elcana e toda a sua casa *1Sm 1.3;Dt 12.11a oferecer a Jeová o sacrifício anual e a cumprir o seu voto. 22 Mas Ana não subiu, pois disse a seu marido: Quando o menino for desmamado, *Lc 2.22levá-lo-ei, a fim de que ele apareça diante de Jeová *1Sm 1.11,28e a fim de que lá fique para sempre. 23 *Nm 30.10-11Respondeu-lhe Elcana, seu marido: Faze o que te parecer bem; fica até o desmamares, e *1Sm 1.17cumpra Jeová a sua palavra. Assim, ficou a mulher e deu leite a seu filho até que o desmamou. 24 Depois de o ter desmamado, *Nm 15.9-10;Dt 12.5-6levando consigo a ele, e três novilhos, e um efa de farinha, e um odre de vinho, o trouxe *1Sm 4.3-4;Js 18.1à Casa de Jeová, em Siló. O menino era ainda muito criança. 25 *Lv 1.5Depois de terem sacrificado o novilho, *Lc 2.22trouxeram o menino a Eli. 26 Ana disse: Ah! Meu senhor! *2Rs 2.2,4,6Tão certamente como vive a tua alma, senhor, eu sou a mulher que estive aqui na tua presença, orando a Jeová. 27 *1Sm 1.11-13A respeito deste menino orava eu, e Jeová me concedeu a petição que lhe fiz. 28 *1Sm 1.11,22Portanto, eu de minha parte o entreguei a Jeová; por todos os dias que ele viver, está entregue a Jeová. Então, adorou ali a Jeová.