1 Samuel 16

Dávid elhívatása és első felkenetése

1 És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben lakó Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt. 2 Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam. 3 És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked. 4 És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled? 5 Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra. 6 Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje! 7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van. 8 Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa. 9 Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa. 10 És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr. 11 Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön. 12 Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az. 13 Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.

Dávid lantja felvidítja a komor Sault

14 És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett. 15 És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged! 16 Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj. 17 És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám. 18 Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, a ki tud hárfázni, a ki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van. 19 Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van. 20 Isai pedig vőn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az ő fiától, Dávidtól. 21 Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla előtte, az igen megszerette őt, és fegyverhordozója lőn néki. 22 És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem őt. 23 És lőn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn, és a gonosz lélek eltávozék tőle.

Samuel enviado a Jessé

1 Disse Jeová a Samuel: *1Sm 15.35Até quando terás tu pena de Saul, havendo-o *1Sm 13.13-14;15.23eu rejeitado para que não reine sobre Israel? *1Sm 9.16;10.1;2Rs 9.1Enche o teu chifre de óleo e vem; enviar-te-ei a *Rt 4.18-22Jessé, belemita, porque dentre seus filhos me provi de um rei. 2 Respondeu Samuel: Como irei eu? Porque Saul o ouvirá e me matará. Disse-lhe Jeová: *1Sm 20.29Toma contigo um novilho da manada e dize: Sou vindo para oferecer sacrifício a Jeová. 3 Convidarás a Jessé para o sacrifício, *Êx 4.15;At 9.6eu te mostrarei o que hás de fazer, e *1Sm 9.16;Dt 17.14-15ungir-me-ás a quem eu te designar. 4 Fez Samuel o que Jeová falou e foi a *Gn 48.7;Lc 2.4Belém. Os anciãos da cidade saíram-lhe ao encontro, tremendo, e perguntaram: *1Rs 2.13;2Rs 9.22;1Cr 12.17-18É de paz a tua vinda? 5 Respondeu ele: É; sou vindo para oferecer sacrifício a Jeová. *Gn 35.2;Êx 19.10Purificai-vos e vinde comigo ao sacrifício. Purificou Samuel a Jessé e a seus filhos e convidou-os para o sacrifício.

Samuel unge a Davi

6 Tendo eles entrado, olhou para *1Sm 17.13Eliabe e disse: Por certo está na presença de Jeová o seu ungido. 7 Disse, porém, Jeová a Samuel: Não olhes para a sua aparência nem para a grandeza da sua estatura, porque o rejeitei. Não vê Jeová como vê o homem; pois o homem olha para o que está diante dos olhos, *1Sm 2.3;1Rs 8.39;1Cr 28.9;Lc 16.15mas Jeová olha para o coração. 8 Então, chamou Jessé a *1Sm 17.13Abinadabe e o fez passar diante de Samuel, o qual disse: Nem a este escolheu Jeová. 9 Depois, Jessé fez passar a *1Sm 17.13Samá. Samuel disse: Nem tampouco a este escolheu Jeová. 10 Em seguida, fez passar Jessé seus sete filhos diante de Samuel. Disse Samuel a Jessé: Jeová não escolheu a estes. 11 Perguntou Samuel a Jessé: Estes são todos os teus filhos? Respondeu Jessé: *1Sm 17.12;2Sm 13.3Ainda falta o mais moço, que anda apascentando o rebanho. Disse Samuel a Jessé: Manda chamá-lo, pois não nos havemos de sentar à mesa, a menos que ele não tenha vindo aqui. 12 Jessé mandou chamá-lo e fê-lo entrar. Ora, era ele ruivo, de belos olhos e *Gn 39.6;Êx 2.2;At 7.20de gentil aspecto. Jeová disse: *1Sm 9.17Levanta-te e unge-o, pois é ele. 13 Tomou Samuel o chifre de óleo e o *1Sm 10.1ungiu no meio de seus irmãos; e, daquele dia em diante, se apoderou de Davi *1Sm 10.6,9,10o Espírito de Jeová. Então, levantando-se Samuel, foi para Ramá.

Saul é atormentado pelo espírito maligno

14 *1Sm 11.6;18.12;28.15Tendo-se retirado de Saul o Espírito de Jeová, atormentava-o *1Sm 16.15-16;18.10;19.9;1Rs 22.19-22um espírito maligno da parte de Jeová. 15 Os servos de Saul disseram-lhe: Eis que agora um espírito maligno, enviado de Deus, te atormenta. 16 Manda, senhor nosso, aos teus servos que estão na tua presença que busquem um homem que saiba tocar harpa; quando o espírito maligno, enviado de Deus, te sobrevier, *1Sm 18.10;19.9;2Rs 3.15tocará ele com a sua mão, e te acharás melhor. 17 Disse Saul aos seus servos: Buscai-me, agora, um homem que saiba tocar bem e trazei-o à minha presença. 18 Respondeu um dos mancebos e disse: Conheço um filho de Jessé, belemita, que sabe tocar bem e *1Sm 17.32-36é ilustre em valor, guerreiro, sisudo nas palavras e de gentil aspecto; e *1Sm 3.19Jeová é com ele. 19 Pelo que Saul enviou mensageiros que dissessem a Jessé: Envia-me teu filho Davi, que anda com as ovelhas. 20 Jessé *1Sm 10.4,27;Pv 18.16tomou um jumento carregado de pães, um odre de vinho e um cabrito e enviou-os a Saul por intermédio de seu filho Davi. 21 Davi veio ter com Saul, e *Gn 41.46;Pv 22.29apresentou-se-lhe; Saul estimava-o muito, e Davi tornou-se-lhe um dos seus escudeiros. 22 Mandou Saul dizer a Jessé: Assista Davi diante de mim, pois me caiu em graça. 23 Quando o *1Sm 16.14-16espírito, enviado de Deus, vinha sobre Saul, tomava Davi a harpa e a tocava com a sua mão; então, Saul sentia alívio e se achava melhor, e o espírito maligno se retirava dele.