1 Samuel 24

Dávid a barlangban nem bántja Sault, aki erre bevallja igazságtalanságát

1 És Dávid elméne onnan, és Engedi erősségei közt tartózkodék. 2 Lőn pedig, hogy a mikor visszatért Saul a Filiszteusok üldözéséből, megizenték néki, mondván: Ímé Dávid az Engedi pusztájában van. 3 Maga mellé vőn azért Saul az egész Izráel közül háromezer válogatott embert, és elment, hogy megkeresse Dávidot és az ő embereit a vadkecskék kőszikláin. 4 És eljutott a juhaklokhoz, a melyek az útfélen vannak, hol egy barlang volt; és beméne Saul, hogy ott szükségét végezze; Dávid pedig és az ő emberei a barlang rejtekeiben valának. 5 Akkor mondák Dávidnak az ő emberei: Ímé ez az a nap, a melyről azt mondotta az Úr néked: Ímé kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy cselekedjél vele, a mint néked tetszik. Felkele azért Dávid, és elmetszé orozva Saul ruhájának szárnyát. 6 Lőn pedig ezután, hogy megesett a Dávid szíve rajta, hogy elmetszé Saul ruhájának szárnyát; 7 És monda az ő embereinek: Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje ő. 8 És megfeddé Dávid kemény szókkal embereit, és nem engedte meg nékik, hogy Saul ellen támadjanak. Mikor pedig Saul felkelt a barlangból, és elment az úton: 9 Dávid is felkelt ezután, és kiment a barlangból, és Saul után kiálta, mondván: Uram király! Mikor pedig Saul hátratekinte, Dávid arczczal a földre hajolt, és tisztességet tőn néki. 10 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatsz az olyan ember szavaira, a ki azt mondja: Ímé Dávid romlásodra tör?! 11 Ímé a mai napon látták a te szemeid, hogy az Úr téged kezembe adott ma a barlangban, és azt mondották, hogy öljelek meg téged, de én kedvezék néked, és azt mondám: Nem emelem fel kezemet az én uram ellen, mert az Úrnak felkentje ő. 12 Azért atyám! nézd, ugyan nézd felső ruhádnak szárnyát kezemben, mert mikor levágtam felső ruhádnak szárnyát, nem öltelek meg téged! Azért tudd meg és lássad, hogy nincsen az én kezemben hamisság és semmi gonoszság és nem vétkeztem ellened, de te mégis életem után leselkedel, hogy elveszessed azt. 13 Az Úr tegyen ítéletet közöttem és közötted, és álljon bosszút az Úr érettem rajtad, de az én kezem nem lesz ellened. 14 A mint a régi példabeszéd mondja: A gonoszoktól származik a gonoszság; de az én kezem nem lesz ellened. 15 Ki ellen jött ki Izráelnek királya? Kit kergetsz? Egy holt ebet, vagy egy bolhát? 16 Legyen azért az Úr ítélőbiró, és tegyen ítéletet közöttem és közötted, és lássa meg; ő forgassa az én ügyemet, és szabadítson meg engem kezedből. 17 És lőn, hogy a mikor elmondotta Dávid e szókat Saul előtt, monda Saul: A te szavad-é ez, fiam, Dávid? És felkiálta Saul, és síra. 18 És monda Dávidnak: Te igazságosabb vagy én nálamnál, mert te jót cselekedtél velem, én pedig rosszal fizettem néked. 19 És te megmondottad nékem a mai napon, minémű jót cselekedtél velem, hogy az Úr kezedbe adott engem, és te még sem öltél meg engem. 20 Mert ha valaki megtalálja ellenségét, elbocsátja-é őt békében az úton? Annakokáért fizessen az Úr néked jóval azért, a mit velem ma cselekedtél. 21 Most pedig, mivel tudom, hogy te király leszesz, és Izráelnek királysága a te kezedben állandó lesz: 22 Esküdjél meg nékem most az Úrra, hogy én utánam nem fogod kiirtani maradékomat és nevemet nem fogod kitörölni atyám házából! 23 És Dávid megesküvék Saulnak. És Saul elméne haza, Dávid pedig és az ő emberei felmenének az ő erősségökbe.

Davi poupa a vida de Saul

1 *1Sm 23.28-29Tendo Saul voltado de perseguir os filisteus, *1Sm 23.19foi-lhe dito: Eis que Davi está no deserto de En-Gedi. 2 *1Sm 26.2Tomando Saul três mil homens, escolhidos dentre todo o Israel, foi em busca de Davi e dos seus homens até sobre as penhas das cabras monteses. 3 Chegou, no caminho, a uns currais de ovelhas, onde havia uma cova; entrou nela Saul *Jz 3.24a aliviar o ventre. Ora, *Sl 57, título;142, títuloDavi e seus homens estavam sentados na parte mais interna da cova. 4 Disseram-lhe os homens de Davi: Este é *1Sm 23.17;25.28-30o dia do qual te disse Jeová: Eis que te entrego nas mãos o teu inimigo, e far-lhe-ás o que bem te parecer. Davi levantou-se e, de mansinho, cortou a orla do manto de Saul. 5 Depois, bateu *2Sm 24.10o coração de Davi, por ter cortado a orla do manto de Saul. 6 Disse aos seus homens: *1Sm 26.11Deus me guarde de que eu faça isso ao meu senhor, ao ungido de Jeová, a saber, que eu estenda a mão contra ele, visto que ele é o ungido de Jeová. 7 Com essas palavras, conteve Davi os seus homens e não lhes permitiu que se lançassem contra Saul. Saindo Saul da cova, prosseguiu o seu caminho.

8 Levantou-se também Davi depois dele e, tendo saído da cova, gritou a Saul, dizendo: Ó rei, meu senhor! Olhando Saul para trás, *1Sm 25.23-24;1Rs 1.31prostrou-se Davi com o rosto em terra e fez-lhe uma reverência. 9 Disse Davi a Saul: Por que dás ouvidos às palavras dos que dizem: Davi procura fazer-te mal? 10 *Sl 7.3-4Eis que os teus próprios olhos viram hoje que Jeová te entregou nas minhas mãos quando estavas na cova, *1Sm 24.4e foi-me dito que eu te matasse, porém a minha mão te poupou, e eu disse: Não estenderei a minha mão contra o meu senhor, porque é o ungido de Jeová. 11 Vê, *2Rs 5.13meu pai, vê a orla do manto na minha mão. No fato de cortar eu a orla do manto sem te matar, reconhece que não há na minha mão nem mal nem transgressão e que não pequei contra ti, ainda que *1Sm 23.14,23;26.20tu andes à caça da minha vida para ma tirares. 12 *1Sm 26.10,23;Gn 31.53;Jz 11.27Jeová seja o juiz entre mim e ti e Jeová me vingue de ti; a minha mão, porém, não será contra ti. 13 Como diz o provérbio dos antigos: *Mt 7.16-20Dos ímpios procede a impiedade. A minha mão, porém, não será contra ti. 14 Após quem saiu o rei de Israel? A quem persegues tu? Persegues a um cão morto, a *1Sm 26.20uma pulga. 15 *1Sm 24.12Seja Jeová juiz, e julgue entre mim e ti, e veja e *Sl 35.1pleiteie a minha causa, e me livre das tuas mãos.

16 Tendo Davi acabado de falar a Saul estas palavras, perguntou Saul: *1Sm 26.17É esta a tua voz, meu filho Davi? Então, Saul levantou a voz e chorou. 17 *1Sm 26.21Disse a Davi: Tu és mais justo do que eu, *Mt 5.44pois tu me tens feito o bem, e eu te tenho feito o mal. 18 Tu me mostraste hoje que grande bem me fizeste, pois, *1Sm 26.23tendo-me Jeová entregado nas tuas mãos, não me tiraste a vida. 19 Por que quem há que, *1Sm 23.17encontrando a seu inimigo, o deixará sem lhe fazer mal? Jeová te pague com o bem o que hoje me fizeste. 20 Agora, *1Sm 23.17sei que sem falta hás de ser rei e que o *1Sm 13.14reino de Israel há de se firmar na tua mão. 21 *1Sm 20.14-17;Gn 21.23;2Sm 21.6-8Agora, jura-me por Jeová que não exterminarás a minha semente depois de mim e que não extinguirás o meu nome da casa de meu pai. 22 Davi o jurou a Saul. Voltou Saul para sua casa, mas Davi e seus homens subiram *1Sm 23.29ao lugar seguro.