1 Samuel 11

Saul első győzelme az ammonitákon, nagylelkűsége megvetői iránt, hálaáldozata Gilgálban

1 És feljöve az Ammonita Náhás, és tábort jára Jábes Gileád ellen. A Jábesbeliek pedig mondának mindnyájan Náhásnak: Köss velünk szövetséget, és mi szolgálni fogunk néked. 2 És monda nékik az Ammonita Náhás: Úgy szövetséget kötök veletek, ha kivágatom mindnyájatoknak jobb szemét, és tehetem ezt egész Izráelnek gyalázatára. 3 Jábes vénei pedig mondának néki: Engedj nékünk hét napot, hogy követeket küldjünk Izráelnek minden határára; és ha senki sem segít meg minket, akkor kimegyünk hozzád. 4 Elmenének azért a követek Saulhoz Gibeába, és elmondták e beszédeket a nép füle hallatára. És felemelé az egész község az ő szavát, és sírának. 5 Saul pedig épen a mezőről jött vala a barmok után; és monda Saul: Mi történt a néppel, hogy sírnak? És elmondták néki a Jábesbeliek beszédeit. 6 És mikor hallotta e beszédeket, az Úrnak lelke Saulra szálla, és az ő haragja nagyon felgerjede. 7 És vett egy pár ökröt, és feldarabolá azokat, és a követektől elküldé Izráelnek minden határára, mondván: A ki nem vonul Saul után és Sámuel után, annak ökreivel így cselekesznek. És az Úrnak félelme szálla a népre, és kivonulának mind egy szálig. 8 És megszámlálá őket Bézekben. És Izráel fiai háromszázezeren valának, a Júdabeliek pedig harminczezeren. 9 És mondának a követeknek, kik oda menének: Így szóljatok a Jábes-Gileádbelieknek: Holnap, mikor a nap felmelegszik, megszabadultok. És elmenének a követek, és megmondák a Jábesbelieknek, és ők örvendezének. 10 Mondának azért a Jábesbeliek: Holnap kimegyünk hozzátok, hogy egészen úgy cselekedjetek velünk, a mint néktek jónak tetszik. 11 Másodnapon pedig Saul a népet három seregre osztá, és kora hajnalban a táborra ütének, és verték Ammont mindaddig, míg a nap felmelegedék; a kik pedig megmaradtak, úgy szétszórattak, hogy kettő sem maradt közülök együtt. 12 Akkor a nép monda Sámuelnek: Kicsoda volt az, a ki mondá: Saul fog-é rajtunk uralkodni? Adjátok elő a férfiakat, hogy megöljük őket! 13 Saul azonban azt mondá: Senkit se öljetek meg a mai napon, mert ma szerzett szabadulást az Úr Izráelnek. 14 Sámuel pedig monda a népnek: Jertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot. 15 Elméne azért az egész nép Gilgálba, és ott az Úr előtt Gilgálban királylyá tették Sault; és áldoztak ott hálaáldozatot az Úr előtt, és felette örvendezének ott, Saul és Izráelnek minden férfiai.

Naás ameaça a Jabes-Gileade

1 Então, subiu *1Sm 12.12Naás, amonita, e se acampou contra *Jz 21.8;1Sm 31.11Jabes-Gileade. Disseram todos os homens de Jabes a Naás: Faze *1Rs 20.34;Ez 17.13aliança conosco, e te serviremos. 2 Respondeu-lhes Naás, amonita: Farei aliança convosco com a condição *Nm 16.14de vos serem tirados os olhos direitos; assim, trarei *1Sm 17.26;Sl 44.13opróbrio sobre todo o Israel. 3 Disseram-lhe os *1Sm 8.4anciãos de Jabes: Concede-nos sete dias, para que enviemos mensageiros por todo o território de Israel; e, não havendo ninguém que nos livre, sairemos a ter contigo. 4 Vieram os mensageiros a *1Sm 10.26;15.34Gibeá de Saul e falaram estas palavras aos ouvidos do povo; todo o povo *1Sm 30.4;Gn 27.38;Jz 2.4levantou a voz e chorou. 5 Eis que Saul vinha do campo, *1Rs 19.19atrás dos bois, e perguntou: Que tem o povo para chorar? Referiram-lhe as palavras dos homens de Jabes.

Vitória de Saul sobre os amonitas

6 *1Sm 10.10;16.13;Jz 3.10;6.34;13.25;14.6O Espírito de Deus apoderou-se de Saul, quando ouviu estas palavras e acendeu-se grandemente a sua ira. 7 Tomou uma junta de bois, *Jz 19.29cortou-os em pedaços e enviou a todos os termos de Israel por mão de mensageiros que dissessem: *Jz 21.5,8,10Todo aquele que não sair para seguir a Saul e a Samuel, assim se fará aos seus bois. Então, caiu o temor do Senhor sobre o povo, e saíram *Jz 20.1como um só homem. 8 Contou-o em *Jz 1.5Bezeque; e acharam-se *Jz 20.2trezentos mil homens de Israel e trinta mil de Judá. 9 Disseram aos mensageiros que tinham vindo: Assim direis aos homens de Jabes-Gileade: Amanhã, quando o sol aquentar, sereis socorridos. Vieram os mensageiros e deram a notícia aos homens de Jabes, que se alegraram 10 e disseram: *1Sm 11.3Amanhã, sairemos a ter convosco, e nos fareis tudo o que bem vos parecer. 11 Ao outro dia, dividiu Saul o povo *Jz 7.16em três companhias. Na vigília da manhã, entraram no meio do arraial e feriram aos amonitas até que se fez sentir o calor do dia. Os que escaparam foram desmantelados, de sorte que não ficaram deles dois juntos.

12 Disse o povo a Saul: *1Sm 10.27Quem são os que diziam: Reinará, porventura, Saul sobre nós? *Lc 19.27Trazei cá os homens, para que os matemos. 13 Porém Saul disse: Hoje, não se há de matar ninguém, porque, no dia de hoje, Jeová salvou a Israel*1Sm 10.27;2Sm 19.22,*1Sm 19.5;Êx 14.13.

14 Então, disse Samuel ao povo: Vinde, e vamos a *1Sm 7.16;10.8Gilgal e *1Sm 10.25renovemos ali o reino. 15 Partiu todo o povo para Gilgal; ali em Gilgal, constituíram a Saul por seu rei *1Sm 10.17diante de Jeová e ali *1Sm 10.8imolaram sacrifícios de ofertas pacíficas diante de Jeová, e ali muito se alegrou Saul, e todos os homens de Israel.