Az Assiriusok hada Ezékiás imájára egy éjszaka levágatik
1 És lőn, hogy meghallá Ezékiás, a király, meghasogatá ruháit, gyászba öltözött, és bement az Úr házába. 2 És elküldé Eljákimot az udvarnagyot, és Sebnát az íródeákot, és a papoknak gyászruhába öltözött véneit Ésaiáshoz, Ámós fiához, a prófétához. 3 Kik mondának néki: Így szól Ezékiás: nyomornak, büntetésnek és káromlásnak napja e nap, mert szülésig jutottak a fiak, és erő nincs a szüléshez! 4 Talán meghallja az Úr, a te Istened, a Rabsaké beszédeit, a kit elküldött az ő ura, az assiriai király, hogy káromolja az élő Istent, és szidalmazza azon beszédekkel, a melyeket hallott az Úr, a te Istened; és te könyörögj a maradékért, a mely megvan! 5 Így menének el Ezékiás király szolgái Ésaiáshoz. 6 És monda nékik Ésaiás: Így szóljatok uratoknak: ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, a melyeket hallottál, a melyekkel szidalmaztak engem az assiriai király szolgái. 7 Ímé, én oly lelket adok beléje, hogy hírt hallván, térjen vissza földére, és elejtem őt fegyver által az ő földében! 8 Rabsaké pedig visszatérvén, találá az assiriai királyt Libna ellen harczolni, mivel hallotta volt, hogy Lákistól elindult. 9 És meghallván Tirháka, Kús királya felől e hírt: eljött, hogy ellened harczoljon; ezt meghallván, követeket külde Ezékiáshoz, mondván: 10 Így szóljatok Ezékiáshoz, Júda királyához: Meg ne csaljon Istened, a kiben bízol, mondván: nem adatik Jeruzsálem az assiriai király kezébe! 11 Hiszen te hallottad, mit műveltek Assiria királyai minden országokkal, eltörölvén azokat, és te megszabadulnál? 12 Hát megszabadíták-é azokat a népek istenei, a melyeket eleim elpusztítának? Gózánt, Háránt, Resefet és Telassárban Eden fiait? 13 Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva? 14 És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és olvasá azt, és felmenvén az Úr házába, kiterjeszté Ezékiás azt az Úr előtt. 15 És könyörge Ezékiás az Úrhoz, mondván: 16 Seregeknek Ura, Izráel Istene, ki a Kerubokon ülsz! Te, csak Te vagy a föld minden országainak Istene, Te teremtéd a mennyet és a földet. 17 Hajtsd ide Uram füledet és halljad, nyisd meg Uram szemeidet és lássad! Halld meg Szanhéribnek minden beszédit, a melyeket izent az élő Isten káromlására! 18 Bizony, Uram, Assiria királyai elpusztítottak minden országokat és azoknak földjét, 19 És isteneiket tűzbe veték, mert nem istenek voltak, hanem emberi kéznek csinálmánya, fa és kő; így veszthették el azokat. 20 És most Uram, mi Istenünk! szabadíts meg minket az ő kezéből, hogy megtudják a föld minden országai, hogy Te vagy, Uram, Isten egyedül. 21 És külde Ésaiás, Ámós fia Ezékiáshoz, mondván: Így szól az Úr, Izráel Istene: mivel hozzám könyörögtél Szanhérib miatt, Assiria királya miatt: 22 Ez a beszéd, a melyet az Úr felőle szól: Megútál téged, gúnyt űz belőled Sionnak szűz leánya, fejét rázza utánad Jeruzsálem leánya; 23 Kit káromoltál és szidalmazál, és ki ellen emeltél szót, hogy oly magasra látsz? Izráel Szentje ellen! 24 Szolgáid által megkáromlád az Urat, és ezt mondád: Temérdek szekeremmel fölmentem e hegyek magaslatára, a Libánon csúcsára, és kivágom magas czédrusait, válogatott cziprusait, és behatolok végső magaslatába és kertjének erdejébe! 25 Én ástam és vizet ittam, és kiszáraztom lábam talpával Égyiptom minden folyóit. 26 Hát nem hallottad-é, hogy régtől fogva én tevém ezt, az őskor napjaiban elvégzém ezt, és most előhozám, hogy puszta kőrakássá tégy erős városokat?! 27 És lakóik elájultak és megrendültek és megszégyenültek, és lőnek mint a mező füve és gyönge zöldség, és mint a virág a háztetőn, mint szárba nem indult vetés! 28 Ülésedet, kimentedet, bejöttödet tudom, és ellenem való haragodat. 29 Ellenem való haragodért, és mert kevélységed fülembe jutott, vetem orrodba horgomat és szádba zabolámat, és visszaviszlek az úton, a melyen jövél! 30 S ez legyen jelül néked: ez évben ugartermést esztek és a másik évben sarjut, és a harmadik évben vessetek, arassatok és szőlőt ültessetek, és egyétek gyümölcsét. 31 Júda házának maradványa pedig, a mely megszabadult, ismét gyökeret ver alul, és gyümölcsöt terem felül. 32 Mert Jeruzsálemből megy ki a maradék és a maradvány Sion hegyéről; a seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt! 33 Azért így szól az Úr Assiria királyáról: Nem jő be e városba, nyilat sem lő reá, és nem szállja meg paizszsal azt, és töltést sem készít ellene. 34 Az úton, a melyen jött, visszatér, de e városba be nem jő, azt mondja az Úr. 35 És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt én magamért és szolgámért, Dávidért! 36 Akkor kijött az Úrnak angyala, és levágott az assir táborban száznyolczvanötezeret, és midőn reggel az emberek felköltek, ímé azok mindnyájan holt hullák valának! 37 Elindula azért és ment és visszatért Szanhérib, az assiriai király, és lakozék Ninivében. 38 És lőn, hogy mikor imádkozék, Nisróknak, az ő istenének templomában, fiai: Adramélek és Saréser levágák őt karddal; és ezek Ararát földére menekülvén, fia, Esárhaddon uralkodék helyette.
Ezequias, assustado, manda buscar a Isaías
1 Tendo ouvido isso Is 37.1-38;2Rs 19.1-37o rei Ezequias, rasgou os seus vestidos, cobriu-se de saco e entrou na Casa de Jeová. 2 Então, enviou ao profeta Is 1.1;20.2Isaías, filho de Amoz, o mordomo Is 22.20Eliaquim e o Is 22.15secretário Sebna, e os anciãos dos sacerdotes cobertos de saco. 3 Estes lhe disseram: Assim diz Ezequias: Este dia é Is 22.5;26.16;33.2dia de angústia, de increpação e de contumélia; porque Is 26.17-18;66.9;Os 13.13os filhos são chegados ao parto, e não há força para os dar à luz. 4 Talvez Jeová, teu Deus, ouviu as palavras de Rabsaqué, a quem o rei da Assíria, seu amo, enviou Is 36.15,18,20para afrontar ao Deus vivo, e repreenderá as palavras que Jeová, teu Deus, ouviu; levanta, pois, a tua oração a favor Is 37.31-32;1.9;10.20-22;46.3dos que ainda restam.
5 Foram os servos do rei Ezequias ter com Isaías, 6 e Isaías lhes disse: Assim direis ao vosso amo: Assim diz Jeová: Is 7.4;35.4Não tenhas medo das palavras que ouviste, com as quais os servos do rei da Assíria me blasfemaram. 7 Eis que meterei nele um espírito, e ele, Is 37.9ouvindo uma nova, Is 37.37-38voltará para a sua terra; e, na sua terra, fá-lo-ei cair morto à espada.
Mensagem de Senaqueribe a Ezequias
8 Voltando Rabsaqué, encontrou o rei da Assíria pelejando contra Nm 33.20;Js 10.29Libna; porque soubera que ele já se havia retirado de Js 10.31-32Laquis. 9 Então, Is 37.7ouviu ele dizer a respeito de Tiraca, rei da Is 18.1;20.5Etiópia: Saiu para pelejar contra ti. Quando ouviu isso, enviou mensageiros a Ezequias, dizendo: 10 Assim falareis a Ezequias, rei de Judá: Is 36.15Não te engane o teu Deus, no qual tu confias, dizendo: Jerusalém não será entregue nas mãos do rei da Assíria. 11 Is 10.9-11;36.18-20Eis que tu tens ouvido o que os reis da Assíria fizeram a todas as terras, destruindo-as totalmente; poderás tu livrar-te? 12 Porventura, os deuses das nações livraram os povos que meus pais destruíram, 2Rs 17.6;18.11Gozã, e Gn 11.31;12.1-4;At 7.2Harã, e Rezefe, e os filhos de Éden, que estavam em Telassar? 13 Onde está o rei de Hamate, e o rei de Arpade, e o rei da cidade de Sefarvaim, e de Hena, e de Iva?
Oração de Ezequias
14 Tendo Ezequias recebido a carta da mão dos mensageiros, leu-a. Então, subiu à Casa de Jeová, estendeu a carta diante de Jeová 15 e orou a Jeová, dizendo: 16 Jeová dos Exércitos, Deus de Israel, Êx 25.22;1Sm 4.4;Sl 80.1;99.1tu que estás sentado sobre os querubins, tu, só tu, és o Dt 10.17;Sl 86.10;136.2-3rei de todos os reinos da terra; Is 42.5;45.12;Jr 10.12tu fizeste o céu e a terra. 17 2Cr 6.40;Sl 17.6;Dn 9.18Inclina, ó Jeová, o teu ouvido e ouve; abre, ó Jeová, os teus olhos e vê. Sl 74.22Ouve todas as palavras de Senaqueribe, as quais ele enviou para Is 37.4afrontar o Deus vivo. 18 Verdade é, Jeová, que Is 10.9-10;2Rs 15.29;16.9;17.6,24;1Cr 5.26;Na 2.11-12os reis da Assíria têm assolado todos os países e suas terras, 19 e têm lançado no fogo os deuses deles; esses deuses não eram deuses, mas Is 2.8;17.8;41.24,29obra de mãos de homens, pau e pedra; por Is 26.14isso, os destruíram. 20 Agora, Jeová, nosso Deus, Is 25.9;33.22;35.4salva-nos das suas mãos, Is 37.16;1Rs 18.36-37;Sl 46.10;Ez 36.23para que todos os reinos da terra saibam que tu, só tu, és Jeová.
Isaías traz a consoladora resposta de Jeová
21 Então, Is 37.2Isaías, filho de Amoz, mandou dizer a Ezequias: Assim diz Jeová, Deus de Israel: Porquanto me fizeste a tua súplica contra Senaqueribe, rei da Assíria, 22 esta é a palavra que Jeová falou acerca dele: Jr 14.17;Lm 2.13A virgem Sl 9.14;Sf 3.14;Zc 2.10filha de Sião te desprezou e te escarneceu; a filha de Jerusalém contra ti Jó 16.4meneou a cabeça. 23 A quem Is 37.4afrontaste e blasfemaste? Contra quem levantaste a tua voz e Is 2.11;5.15,21ergueste os teus olhos ao alto? Contra o Ez 39.7;Hc 1.12Santo de Israel. 24 Por meio dos teus servos, afrontaste a Jeová e disseste: Com a multidão dos meus carros, eu Is 8.7-8subi ao alto dos montes, ao interior do Is 10.33-34Líbano; deitarei abaixo os seus altos Is 14.8cedros e os seus ciprestes escolhidos; e entrarei na sua altura mais elevada, Is 10.18no bosque do seu campo fértil. 25 Eu tenho cavado e bebido água e, com as Dt 11.10;1Rs 20.10plantas dos meus pés, secarei todos os rios do Egito.
26 Is 40.21,28Não ouviste que eu fiz essas coisas já há muito tempo e que as At 2.23;4.27-28;1Pe 2.8planejei desde os dias antigos? Is 46.11Agora, as executei, Is 10.6para que fosses tu o que reduzisses cidades fortificadas a Is 17.1;25.2montões de ruínas. 27 Portanto, os que nelas habitavam, dispondo de pouca força, ficaram pasmados e confundidos; tornaram-se como a Is 40.7erva do campo, e como a relva verde, e como Sl 129.6o feno dos telhados, e como um campo de trigo antes de amadurecer. 28 Mas Sl 139.1eu sei o teu assentar, e o teu sair, e o teu entrar, e o teu furor contra mim. 29 Por causa do teu furor contra mim, e porque a tua Is 10.12arrogância subiu aos meus ouvidos, por isso te porei o meu Ez 29.4;38.4anzol no teu nariz e o meu Is 30.28freio nos teus beiços e te farei voltar Is 37.34pelo caminho pelo qual vieste.
30 Isto te será por sinal: este ano, comereis Lv 25.5,11o que nascer por si mesmo e, no segundo ano, o que daí proceder; no terceiro ano, semeai e colhei, plantai vinhas e comei o seu fruto. 31 O Is 37.4resto que Is 4.2;10.20escapar da casa de Judá tornará a Is 27.6lançar raízes para baixo e dará fruto para cima. 32 Pois de Jerusalém sairá um Is 37.4resto, e, do monte de Sião, os que escaparam. Is 9.7;59.17;2Rs 19.31;Jl 2.18;Zc 1.14O zelo de Jeová dos Exércitos fará isso.
33 Portanto, assim diz Jeová acerca do rei da Assíria: Não chegará a esta cidade, nem atirará aqui uma seta, nem virá perante ela com escudo, nem contra ela levantará Jr 6.6;32.24uma trincheira. 34 Is 37.29Pelo caminho pelo qual veio, pelo mesmo voltará e não chegará a esta cidade, diz Jeová. 35 Pois Is 31.5;38.6;2Rs 20.6defenderei esta cidade para a salvar, Is 43.25;48.9,11por amor de mim e por amor do meu servo Davi.
Senaqueribe derrotado e morto
36 Is 10.12,33-34;2Rs 19.35O Anjo do Senhor saiu e feriu no arraial dos assírios cento e oitenta e cinco mil homens; e, despertando o acampamento pela manhã cedo, eis que todos estes eram corpos mortos. 37 Assim, retirando-se Senaqueribe, rei da Assíria, se foi e, voltando, habitou em Gn 10.11;Jn 1.2;3.3;4.11;Sf 2.13Nínive. 38 Quando ele adorava na casa de Nisroque, seu deus, feriram-no à espada seus filhos, Adrameleque e Sarezer, que escaparam para a terra de Gn 8.4;Jr 51.27Ararate. Em seu lugar, reinou seu filho Ed 4.2Esar-Hadom.