Isten Szolgája a pogányoknak világossága, Izrálenek üdve
1 Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről. 2 Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem. 3 És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, a kiben én megdicsőülök. 4 És én mondám: Hiába fáradoztam, semmire és haszontalan költöttem el erőmet; de az Úrnál van ítéletem, és jutalmam Istenemnél. 5 És most így szól az Úr, a ki engem anyám méhétől szolgájává alkotott, hogy Jákóbot Ő hozzá megtérítsem és hogy Izráel hozzá gyűjtessék; hiszen tisztelt vagyok az Úr szemeiben és erősségem az én Istenem! 6 Így szól: Kevés az, hoggy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen! 7 Így szól az Úr, Izráel megváltója, Szentje, a megvetett lelkűhöz, a nép undorához, a zsarnokok szolgájához: Látjátok királyok! és majd fölkelnek, fejedelmek, és leborulnak az Úrért, a ki hű, Izráel Szentjéért, a ki téged elválasztott. 8 Így szól az Úr: Jókedvem idején én meghallgattalak, és a szabadulás napján segítettelek; megtartlak és nép szövetségévé teszlek, hogy megépítsd a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket; 9 Így szólván a foglyoknak: Jőjjetek ki! és azoknak, a kik sötétben ülnek: Lépjetek elő! Az utakon legelnek, és minden halmokon legelőjük lesz: 10 Nem éheznek, nem szomjúhoznak, nem bántja őket délibáb és a nap; mert a ki rajtok könyörült, vezeti őket, és őket vizek forrásaihoz viszi. 11 És teszem minden hegyemet úttá, és ösvényeim magasak lesznek. 12 Ímé, ezek messziről jönnek ímé, amazok észak és a tenger felől, és amazok Sinnek földéről! 13 Ujjongjatok egek, és föld örvendezz, ujjongva énekeljetek hegyek; mert megvígasztalá népét az Úr, és könyörül szegényein!
Sion az ő könyörülő Istenével vígasztalódjék
14 És szól Sion: Elhagyott az Úr engem, és rólam elfeledkezett az Úr! 15 Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem. 16 Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged, kőfalaid előttem vannak szüntelen. 17 Elősietnek fiaid, rombolóid és pusztítóid eltávoznak belőled. 18 Emeld fel köröskörül szemeidet, és lássad, mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek. Élek én, így szól az Úr, hogy fölrakod mindnyájokat, mint ékszert, és felkötöd, mint menyasszony. 19 Mert romjaid és pusztaságaid és elpusztult földed, mindez szűk lesz most a lakosságnak, és messze távoznak elpusztítóid. 20 Gyermektelenségednek fiai még ezt mondják majd füled hallatára: Szoros e hely nékem, menj el, hogy itt lakhassam! 21 És te így szólsz szívedben: Ki szűlte nékem ezeket? hisz én gyermektelen és terméketlen voltam, fogoly és számkivetett; és ezeket ki nevelte föl? Ímé, én egyedül maradtam meg; ezek hol voltak? 22 Így szól az Úr Isten: Ímé, fölemelem kezemet a népekhez, és előttök zászlómat felállatom, és elhozzák fiaidat ölükben, és leányaid vállukon hordoztatnak. 23 És királyok lesznek dajkálóid, fejedelmi asszonyaik dajkáid, arczczal a földre borulnak előtted és lábaid porát nyalják; és megtudod, hogy én vagyok az Úr, kit a kik várnak, meg nem szégyenülnek. 24 Elvétethetik-é a préda az erőstől, és megszabadulhatnak-é az igazak foglyai? 25 Igen, így szól az Úr, az erőstől elvétetnek a foglyok is, és megszabadul a kegyetlen zsákmánya, és háborgatóidat én háborítom meg, és én tartom meg fiaidat. 26 És etetem nyomorgatóiddal az önnön húsokat, és mint a musttól, véröktől megrészegednek, és megtudja minden test, hogy én vagyok az Úr; megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene!
Ricas promessas à desanimada Sião
1 Ouvi-me, Is 42.4ilhas; e escutai, povos Is 66.19de longe. Is 44.2,24;46.3;Jr 1.5Jeová chamou-me desde o ventre, desde as Is 7.14;9.6entranhas de minha mãe, fez menção do meu nome; 2 fez a minha Is 11.4;Hb 4.12;Ap 1.16;2.12,16boca como uma espada aguda e, na Is 51.16sombra da sua mão, me escondeu; fez-me como uma Hc 3.11seta polida, e, na sua aljava, me encobriu 3 e me disse: Tu és o meu servo; és Israel, Is 44.23no qual hei de ser glorificado. 4 Mas eu disse: Debalde tenho Is 65.23trabalhado, inútil e Is 50.6-8;53.10,12vãmente tenho gasto as minhas forças; contudo, certamente, o meu direito está com Jeová, e Is 35.4;59.18a minha recompensa, com o meu Deus.
5 Agora, diz Is 44.2Jeová, que me formou desde o ventre para ser o seu servo, para de novo trazer Jacó a ele e Is 14.1;41.14;44.23para se reunir Is 11.12;27.12Israel a ele (Pois sou Is 43.4glorificado aos olhos de Jeová, e o meu Deus se faz a minha Is 12.2fortaleza.), 6 sim, diz ele: Pouco é que sejas o meu servo para suscitares as tribos de Jacó e restaurares Sl 37.28;97.10os que de Israel têm sido preservados; também te porei para a Is 42.6;51.4;At 13.47luz dos gentios, a fim de seres a minha salvação até os Is 48.20confins da terra. 7 Assim diz Jeová, Is 48.17o Redentor de Israel e o Santo dele, ao que é Is 53.3;Sl 22.6-8;69.7-9desprezado dos homens, ao que é aborrecido da nação, ao servo dos que dominam: Is 52.15Reis bem como príncipes verão, se levantarão, Is 19.21,23;27.13;66.23adorarão, por causa de Jeová, que é fiel, por causa do Santo de Israel, que te escolheu.
8 Assim diz Jeová: No tempo Sl 69.13;2Co 6.2aceitável, te respondi e, no dia da salvação, te auxiliei; Is 26.3;27.3;42.6conservar-te-ei e Is 42.6te darei por uma aliança do povo, Is 44.26para restaurares a terra, para distribuíres as herdades assoladas 9 e para dizeres aos que estão Is 42.7;61.1;Lc 4.18em cadeias: Sai; aos que estão em trevas: Mostrai-vos. Eles pastarão nos caminhos, e em todos os Is 41.18altos desnudados haverá o seu pasto. 10 Is 33.16;48.21;Ap 7.16Não terão fome nem sede; não os molestará nem a miragem Sl 121.6nem o sol, porque Is 14.1o que deles se compadece Is 40.11;Sl 23.2os guiará, sim, os conduzirá aos Is 35.7;41.17mananciais de água. 11 Transformarei em caminho Is 40.4todos os meus montes, Is 11.16;19.23;35.8;62.10e as minhas estradas serão exaltadas. 12 Eis que estes virão Is 49.1;60.4de longe, eis que aqueles do Is 43.5-6Norte e do Ocidente, e aqueles outros, da terra de Sinim. 13 Is 44.23Cantai, céus; regozija-te, terra; rompei em cânticos, montes; porque Is 40.1;51.3,12Jeová conforta ao seu povo Is 54.7-8,10e se compadecerá dos seus aflitos.
14 Sião, porém, disse: Is 40.27Jeová desamparou-me, e o Senhor esqueceu-se de mim. 15 Acaso, pode uma mulher esquecer-se de seu filho de peito, de sorte que ela não se compadeça do filho das suas entranhas? Embora as mães se esqueçam, contudo, eu Is 44.21não me esquecerei de ti. 16 Eis que Ct 8.6;Ag 2.23te gravei nas palmas das minhas mãos; os Is 62.6-7;Sl 48.12-13teus muros estão continuamente diante de mim. 17 Os Is 51.14teus filhos se apressam; Is 10.6;37.18sairão para fora de ti os que te destruíam e te assolavam. 18 Is 60.4;Jo 4.35Levanta os teus olhos ao redor e olha; todos estes Is 43.5;54.7;60.4se reúnem Is 49.12e vêm ter comigo. Is 45.23;54.9Por minha vida, juro, diz Jeová, que de todos estes Is 52.1;61.10te vestirás como de um ornamento e te cingirás deles, à moda de uma noiva. 19 Pois, quanto aos teus Is 1.7;3.8;5.6;51.3lugares desertos e desolados e à tua terra arruinada, agora tu, ó Sião, serás, certamente, Is 54.1-2;Zc 10.10estreita demais para os moradores; e os que Sl 56.1-2te devoravam estarão longe. 20 Ainda Is 54.1-3dirão em teus ouvidos os filhos de que fostes privados: Este lugar é demasiadamente estreito para mim; dá-me espaço em que eu habite. 21 Então, Is 29.23;54.6-7dirás no teu coração: Quem me gerou estes, visto que fui privada de meus filhos e sou Is 27.10;Lm 1.1solitária, Is 5.13exilada e errante? Estes, quem os criou? Eis que fui Is 1.8deixada sozinha; Is 60.8estes, onde estavam?
22 Assim diz o Senhor Jeová: Eis que eu levantarei as minhas mãos para as nações e arvorarei o meu Is 11.10,12;18.3;62.10estandarte para os povos; eles Is 14.2;43.6;60.4trarão teus filhos nos braços e tuas filhas, sobre os ombros. 23 Terás Is 14.1-2;60.3,10-11reis por teus aios e as suas rainhas, por tuas amas; diante de ti, Is 45.14;60.14se inclinarão com o rosto em terra Sl 72.9;Mq 7.17e lamberão o pó dos teus pés; Is 41.20;43.10;60.16saberás que eu sou Jeová e que os que por mim Is 25.9;26.8;Sl 37.9esperam Is 45.17;Sl 25.3;Jl 2.27não serão envergonhados.
24 Acaso, tirar-se-á a presa ao forte ou serão libertados os que são legalmente cativos? 25 Mas assim diz Jeová: Certamente, os Is 10.6;14.1-2;Jr 50.33-34cativos serão tirados ao forte, e a presa do Is 13.11;25.3,5;29.5,20tirano será libertada; porque eu contenderei com o que contende contigo Is 25.9;33.22;35.4e salvarei teus filhos. 26 Os que Is 9.4;14.4;16.4;51.13;54.14te oprimem alimentarei Is 9.20com as suas próprias carnes; e, com o seu próprio sangue, eles se embriagarão como com o mosto. Is 45.6;Ez 39.7Toda carne saberá que eu, Jeová, sou o teu Is 43.3Salvador e que o teu Is 49.7Redentor é o Poderoso de Jacó.