Êxodo 13

1 Ā, i kōrero a Ihowā ki a Mohi, i mea: 2 "Whakatapua māku ngā mea mātāmua katoa; ngā mea katoa a ngā tama a Īharaira e oroko puta mai ana i te kōpū, a te tangata, a te kararehe, māku."

Te Hākari o te Taro Rēwenakore

3 Ā, i mea a Mohi ki te iwi, "Kia mahara ki tēnei rā i haere atu ai koutou i Īhipa, i te whare pononga; he kaha hoki te ringa i whakaputaina ai koutou e Ihowā i konei. Kaua hoki te taro rēwena e kainga. 4 Ko te rā tēnei i haere atu ai koutou, ko Apipi te marama. 5 Nā, ka kawea koe a mua e Ihowā ki te whenua o ngā Kanaani, o ngā Hiti, o ngā Amori, o ngā Hiwi, o ngā Iepuhi, i oati ai ia ki ōu mātua ka hoatu ki a koe, he whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi, ko reira koe mahi ai i tēnei mea, i tēnei marama anō. 6 E whitu ngā rā e kai ai koe i te taro rēwenakore, ā, hei te rā whitu te hākari a Ihowā. 7 E whitu ngā rā e kainga ai te taro rēwenakore; aua hoki te taro rēwena e kitea ki a koe; aua anō e kitea ki a koe he rēwena i ōu rohe katoa. 8 Ā, māu e kōrero ki tāu tama i taua rā, e mea, ‘Mō tā Ihowā i mea ai ki ahau tēnei, i tōku haerenga mai i Īhipa.’ 9 Hei tohu anō tēnā ki a koe i tōu ringa, hei whakamahara hoki ki waenganui i ōu kanohi; kia mau ai te ture a Ihowā i roto i tōu waha; he kaha hoki te ringa i whakaputaina ai koe e Ihowā i Īhipa. 10 Nā, kia mau ki tēnei tikanga i tōna wā anō, i tēnei tau, i tēnei tau."

Te Utua o te Mātāmua

11 "Nā, ka kawea koe e Ihowā ki te whenua o ngā Kanaani, ki tāna i oati ai ki a koutou ko ōu mātua, ā, ka hōmai a reira e ia ki a koe, 12 ko reira wehea ai e koe mā Ihowā ngā mea katoa e puta tuatahi mai ana i te kōpū, me ngā mātāmua katoa o āu kararehe; ko ngā tāne mā Ihowā. 13 Otiia, me utu e koe ki te reme ngā mātāmua katoa a te kāihe; ā, ki te kāhore e utua e koe, whatia tōna kakī. Ko ngā mātāmua katoa hoki a te tangata, i roto i āu tamariki, me utu e koe.

14 "Ā tēnei ake, ki te ui tāu tama ki a koe ā mua, ki te mea, ‘He aha tēnei?’ Nā, ka mea ki a ia, ‘He kaha te ringa i whakaputaina mai ai mātou e Ihowā i Īhipa, i te whare pononga. 15 Ā, i te mea ka pakeke a Parao ki te tuku i a mātou, nā, patua iho e Ihowā ngā mātāmua katoa o te whenua o Īhipa, te mātāmua a te tangata, te mātāmua anō hoki a te kararehe. Nā reira i patua ai e ahau mā Ihowā ngā mea katoa e puta tuatahi mai ana i te kōpū, ngā toa; ko ngā mātāmua katoa ia o āku tama e utua ana e ahau.’ 16 Ā, hei tohu tēnā ki tōu ringa hei pare ki waenganui i ōu kanohi; he kaha hoki te ringa i whakaputaina mai ai mātou e Ihowā i Īhipa."

Te Pou Kapua me te Pou Kāpura

17 Ā, i te tukunga o te iwi e Parao, kīhai a Ihowā i ārahi i a rātou nā te huarahi i te whenua o ngā Pirihitini, ahakoa tata tērā; i mea hoki te Atua, "Kei āwangawanga te iwi, ua kite rātou i te pakanga, ā, ka hoki ki Īhipa." 18 Engari i ārahina āwhiotia te iwi e te Atua nā te huarahi i te koraha o te Moana Whero, ā, haere tōpuni ana ngā tama a Īharaira i te whenua o Īhipa.

19 I maua atu anō e Mohi ngā wheua o Hōhepa; nāna hoki i whakaoati mārie ngā tama a Īharaira, i mea, "Ka tīkina mai koutou, ka āta tirohia e te Atua; ā, mā koutou e mau atu ōku wheua i konei."

20 Ā, ka tūria mai e rātou i Hukota, ā, noho rawa ki Ētama, ki te pito o te koraha. 21 Ā, haere ana a Ihowā i mua i a rātou, i te pou kapua i te awatea, hei ārahi i a rātou i te huarahi; i te pou kāpura anō i te pō, hei whakamārama i a rātou; kia haere ai rātou i te ao, i te pō. 22 Kīhai i tangohia e ia te pou kapua i te aroaro o te iwi i te awatea, me te pou kāpura hoki i te pō.

Minden elsőszülött az Úré

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Nékem szentelj minden elsőszülöttet, valami megnyitja az ő anyjának méhét az Izráel fiai között, akár ember, akár barom, enyim legyen az.

A kovásztalan kenyér elrendelése

3 És monda Mózes a népnek: Megemlékezzél e napról, melyen kijöttetek Égyiptomból, a szolgálatnak házából; mert hatalmas kézzel hozott ki onnan titeket az Úr; azért ne egyetek kovászost. 4 Ma mentek ki, az Abib hónapban. 5 És ha majd bevisz téged az Úr a Kananeusok, meg Khittheusok, meg Emoreusok, meg Khivveusok és Jebuzeusok földére, melyről megesküdött a ti atyáitoknak, hogy néked adja azt a téjjel és mézzel folyó földet: akkor ebben a hónapban végezd ezt a szertartást. 6 Hét napon át kovásztalan kenyeret egyél, a hetedik napon pedig innepet ülj az Úrnak. 7 Kovásztalan kenyeret egyél hét napon át, és ne láttassék nálad kovászos kenyér, se kovász ne láttassék a te egész határodban. 8 És add tudtára a te fiadnak azon a napon, mondván: Ez a miatt van, a mit az Úr cselekedett velem, mikor kijövék Égyiptomból. 9 És legyen az néked jel gyanánt a te kezeden és emlékezetül a te szemeid előtt azért, hogy az Úr törvénye a te szádban legyen, mert hatalmas kézzel hozott ki téged az Úr Égyiptomból. 10 Tartsd meg azért ezt a rendelést annak idejében esztendőről esztendőre.

Hogyan kell az elsőszülötteket az Úrnak szentelni

11 Ha pedig beviénd téged az Úr a Kananeusok földére, a miképen megesküdött néked és a te atyáidnak, és azt néked adándja: 12 Az Úrnak ajánld fel akkor mindazt, a mi az ő anyjának méhét megnyitja, a baromnak is, a mi néked lesz, minden méhnyitó fajzását; a hímek az Úré. 13 De a szamárnak minden első fajzását báránynyal váltsd meg; ha pedig meg nem váltod, szegd meg a nyakát. Az embernek is minden elsőszülöttét megváltsd a te fiaid közül. 14 És ha egykor a te fiad téged megkérdez, mondván: Micsoda ez? akkor mondd néki: Hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból, a szolgálatnak házából. 15 És lőn, mikor a Faraó megátalkodottan vonakodék minket elbocsátani: megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az ember elsőszülöttétől a barom első fajzásáig; azért áldozok én az Úrnak minden hímet, mely anyja méhét megnyitja, és megváltom az én fiaimnak minden elsőszülöttét. 16 Legyen azért jel gyanánt a te kezeden és homlok-kötő gyanánt a te szemeid előtt, mert hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból.

A kivonulás folytatása

17 És lőn, a mikor elbocsátá a Faraó a népet, nem vivé őket Isten a Filiszteusok földje felé, noha közel vala az; mert monda az Isten: Netalán mást gondol a nép, ha harczot lát, és visszatér Égyiptomba. 18 Kerülő úton vezeté azért Isten a népet, a veres tenger pusztájának útján; és fölfegyverkezve jövének ki Izráel fiai Égyiptom földéről. 19 És Mózes elvivé magával a József tetemeit is, mert megesketvén megeskette vala Izráel fiait, mondván: Meglátogatván meglátogat titeket az Isten, akkor az én tetemeimet felvigyétek innen magatokkal. 20 És elindulának Szukhótból és táborba szállának Ethámban, a puszta szélén.

A felhő- és tűzoszlop

21 Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek. 22 Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.