He Poroka
1 Nā, ka kōrero a Ihowā ki a Mohi, "Haere ki a Parao, mea atu ki a ia, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Tukua tāku iwi kia haere, kia mahi rātou ki ahau. 2 Ā, ki te kore koe e rongo ki te tuku i a rātou, nā, ka patua e ahau ōu rohe katoa ki te poroka. 3 Ā, ka ngahuehue ake te poroka i te awa, ka tae rātou ki tōu whare, ki tōu whare moenga, ki runga hoki ki tōu moenga, ki roto hoki ki te whare o ōu tāngata, ki runga hoki ki tōu iwi, ki roto ki āu oumu, ki roto hoki ki āu pokepokenga parāoa. 4 Ā, e haere ake te poroka ki runga ki a koe, ki runga ki tōu iwi, ki runga hoki ki ōu tāngata katoa.’ "
5 I kōrero anō a Ihowā ki a Mohi, "Mea atu ki a Ārona, ‘Totoro tōu ringa, me tāu tokotoko, ki ngā wai e rere ana, ki ngā awa, ki ngā roto, kia haere ake ai ngā poroka ki te whenua o Īhipa.’ "
6 Ā, ka totoro atu te ringa o Ārona ki ngā wai o Īhipa; nā, kua puta ake te poroka, ā, kapi ana te whenua o Īhipa. 7 Ā, i pērātia anō e ngā tohunga ki ā rātou karakia māori, ā, whakaputaina ake ana e rātou te poroka ki te whenua o Īhipa.
8 Nā, ka karanga a Parao ki a Mohi rāua ko Ārona, ka mea, "Īnoi atu ki a Ihowā, kia tangohia e ia ngā poroka i ahau, i tōku iwi hoki; ā, ka tuku ahau i te iwi ki te mea patunga tapu ki a Ihowā."
9 Nā, ka mea a Mohi ki a Parao, "Kia whakanuia ake koe i ahau; āhea īnoi ai ahau mōu, mō ōu tāngata, mō tōu iwi hoki, kia whakakāhoretia atu ngā poroka i a koe, i ōu whare anō hoki, kia toe ki te awa anake?"
10 Ā, ka mea ia, "Hei āpōpō."
Nā, ka mea ia, "Kia rite ki tāu nā, kia mōhio ai koe kāhore tētahi e rite ana ki a Ihowā, ki tō mātou Atua. 11 Ā, ka mawehe atu i a koe ngā poroka, i ōu whare hoki, i ōu tāngata, i tōu iwi anō hoki; ā, e toe ki te awa anake."
12 Nā, ka haere atu a Mohi rāua ko Ārona i a Parao; ā, ka karanga a Mohi ki a Ihowā, mō ngā poroka i whakamuia ake e ia ki a Parao. 13 Ā, pērātia ana e Ihowā me tā Mohi i mea ai; nā, ka mate atu ngā poroka i ngā whare, i ngā kāinga, i ngā māra anō hoki. 14 Ā, apoapohia ana e rātou, pūranga atu, pūranga atu; ā, piro ana te whenua. 15 Otirā, i te kitenga o Parao ka whai tānga manawa, ka whakapakeke anō i tōna ngākau, kāhore hoki i rongo ki a rāua; ko tā Ihowā hoki i kī ai.
He Kutu
16 Nā, ka mea a Ihowā ki a Mohi, "Mea atu ki a Ārona, ‘Totoro tāu tokotoko, patua te puehu o te whenua, kia kutu ai ki te whenua katoa o Īhipa.’ " 17 Ā, pērā ana rāua; ko te toronga atu o te ringa o Ārona me tāna tokotoko, patua ana te puehu o te whenua, ā, ka meinga hei kutu ki te tangata, ki te kararehe; he kutu kau te puehu katoa o te oneone, i te whenua katoa o Īhipa. 18 Ā, pērā ana anō ngā tohunga ki ā rātou mahi māori, kia puta ai te kutu; kīhai ia i taea e rātou; ā, muia ana te tangata me te kararehe e te kutu.
19 Nā, ka mea ngā tohunga ki a Parao, "Nā te matikara o te Atua tēnei!" Ā, ka whakapakeketia te ngākau o Parao, kīhai hoki ia i rongo ki a rāua; ko tā Ihowā hoki i kī ai.
He Pōkai Namu
20 Nā, ka mea a Ihowā ki a Mohi, "Maranga wawe i te ata, e tū ki te aroaro o Parao; nā, e haere ana ia ki te wai; mea atu ki a ia, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Tukua tāku iwi ki te mahi ki ahau. 21 Ā, ki te kāhore koe e tuku i tāku iwi, nā, ka tukua atu e ahau ngā pōkai namu ki a koe, ki ōu tāngata, ki tōu iwi, ki ōu whare. E kī hoki ngā whare o ngā Īhipiana i ngā pōkai namu, me te whenua e noho nei rātou.
22 " ‘Ā, ka wehea atu e ahau i taua rā te whenua o Kohena, e noho nei tāku iwi, kei whai pōkai namu a reira; kia mōhio ai koe ko Ihowā ahau i waenganui o te whenua. 23 Ka whakatakoto ārai anō ahau ki waenganui o tāku iwi, o tōu iwi. Ko āpōpō tēnei tohu meatia ai.’ "
24 Ā, pērā ana a Ihowā; nā, kua tae mai ngā pōkai namu, tōna nanakia rā, ki te whare o Parao, ki ngā whare o āna tāngata, ki te whenua katoa anō hoki o Īhipa; ā, ngaro ana te whenua i te huihuinga namu.
25 Nā, ka karanga a Parao ki a Mohi rāua ko Ārona, ka mea, "Haere, meatia he patunga tapu ki tō koutou Atua, ki te whenua nei."
26 Nā, ka mea a Mohi, "E kore e pai kia pēnā; ka patua hoki e mātou mā Ihowā, mā tō mātou Atua, tā ngā Īhipiana e mōrikarika ai. Nā, ki te patua e mātou ki tō rātou aroaro ngā mea e mōrikarika ai ngā Īhipiana, e kore rānei rātou e āki i a mātou ki te kōhatu? 27 Ka haere mātou ki te koraha, kia toru ngā rā ki te ara, ka mea patunga tapu ai ki a Ihowā, ki tō mātou Atua, ka pērā ai me tāna e ako ai ki a mātou."
28 Nā, ka mea a Parao, "Ka tukua koutou ki te mea patunga tapu mā Ihowā, mā tō koutou Atua, ki te koraha. Otiia, aua e haere rawa ki tawhiti. Īnoi kōrua mōku."
29 Ā, ka mea a Mohi, "Nanā, ka mawehe atu ahau i a koe, ka īnoi ahau ki a Ihowā kia tūrere atu ngā pōkai namu i a Parao, i ōna tāngata, i tōna iwi āpōpō; otiia kaua a Parao e tinihanga anō, ā, kore ake e tuku i te iwi ki te mea patunga tapu ki a Ihowā."
30 Nā, ka mawehe a Mohi i a Parao, ā, ka īnoi ki a Ihowā. 31 Ā, pērātia ana e Ihowā me tā Mohi i mea ai; i mea ia i ngā pōkai namu kia rere atu i a Parao, i ōna tāngata, i tōna iwi. Kīhai i toe tētahi. 32 Nā, ka whakapakeke anō a Parao i tōna ngākau i taua tāima hoki, ā, kīhai i tuku i te iwi.
Fenyegetés a második csapással
1 És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 2 Ha pedig te el nem akarod bocsátani, ímé én egész határodat békákkal verem meg. 3 És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütőteknőidbe. 4 És reád és népedre s minden te szolgáidra felmennek a békák.
Második csapás: a békák
5 És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki kezedet a te vessződdel a folyóvizekre, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Égyiptom földére. 6 És kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét. 7 De az írástudók is úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel és felhozák a békákat Égyiptom földére. 8 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és az én népemről a békákat, és én elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak. 9 Mózes pedig monda a Faraónak: Parancsolj velem: mikorra könyörögjek éretted és a te szolgáidért és a te népedért, hogy elpusztuljanak a békák tőled és házaidtól; és csak a folyóvízben maradjanak meg. 10 Felele a Faraó: Holnapra. És monda Mózes: A mint kívánod, hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz Istenünkhöz. 11 És eltávoznak a békák tőled, meg a te házaidtól, szolgáidtól és a te népedtől; csak a folyóvízben maradnak meg. 12 És kiméne Mózes és Áron a Faraótól és kiálta Mózes az Úrhoz a békák felől, a melyeket a Faraóra bocsátott vala. 13 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék és kiveszének a békák a házakból, udvarokból és mezőkről. 14 És rakásokba gyűjték azokat össze és a föld megbüszhödék. 15 S a mint látá a Faraó, hogy baja könnyebbűl, megkeményíté az ő szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.
Harmadik csapás: a tetvek (tipolyok)
16 És szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki a te vessződet és sujtsd meg a föld porát, hogy tetvekké legyen egész Égyiptom földén. 17 És aképen cselekedének. Áron kinyujtá kezét az ő vesszejével és megsujtá a föld porát, és tetvek lőnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lőn egész Égyiptom földén. 18 És úgy cselekedének az írástudók is az ő varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem teheték; és valának a tetvek emberen és barmon. 19 És mondák az írástudók a Faraónak: Az Isten ujja ez. De kemény maradt a Faraó szíve, és nem hallgata reájok; a mint mondotta vala az Úr.
Negyedik csapás: bogarak (bőgölyök)
20 Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 21 Mert ha el nem bocsátod az én népemet, ímé én bocsátok te reád, a te szolgáidra és a te népedre és a te házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az Égyiptombeliek házai ártalmas bogarakkal és a föld is, a melyen ők vannak. 22 De különválasztom azon a napon a Gósen földét, a melyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön. 23 És különbséget tészek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség. 24 És aképen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó házára és az ő szolgái házára, és egész Égyiptom földén pusztává lőn a föld az ártalmas bogarak miatt. 25 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Istenteknek ezen a földön. 26 Mózes pedig monda: Nincs rendén, hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzuk az Úrnak a mi Istenünknek, a mi utálatos az Égyiptombeliek előtt: ímé, ha azt áldozzuk az ő szemeik előtt, a mi az Égyiptombelieknek utálatos, nem köveznek-é meg minket? 27 Háromnapi járó földre megyünk a pusztába és úgy áldozunk a mi Urunknak Istenünknek, a mint megmondja nékünk. 28 És monda a Faraó: Én elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Istenteknek a pusztában, csak nagyon messze ne távozzatok; imádkozzatok érettem. 29 Mózes pedig monda: Ímé én kimegyek te tőled és imádkozom az Úrhoz és eltávoznak az ártalmas bogarak a Faraótól és az ő szolgáitól és az ő népétől holnap; csak megint el ne ámítson a Faraó, hogy el ne bocsássa a népet áldozni az Úrnak. 30 És kiméne Mózes a Faraótól és imádkozék az Úrhoz. 31 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék; s eltávozának az ártalmas bogarak a Faraótól, szolgáitól és népétől; egy sem marada. 32 De a Faraó ezúttal is megkeményíté az ő szívét és nem bocsátá el a népet.