A criação do Universo e da raça humana

1 No começo Deus criou os céus e a terra. 2 A terra era um vazio, sem nenhum ser vivente, e estava coberta por um mar profundo. A escuridão cobria o mar, e o Espírito de Deus se movia por cima da água.

3 Então Deus disse:

— Que haja luz!

E a luz começou a existir. 4 Deus viu que a luz era boa e a separou da escuridão. 5 Deus pôs na luz o nome de "dia" e na escuridão pôs o nome de "noite". A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o primeiro dia.

6 Então Deus disse:

— Que haja no meio da água uma divisão para separá-la em duas partes!

7 E assim aconteceu. Deus fez uma divisão que separou a água em duas partes: uma parte ficou do lado de baixo da divisão, e a outra parte ficou do lado de cima. 8 Nessa divisão Deus pôs o nome de "céu". A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o segundo dia.

9 Aí Deus disse:

— Que a água que está debaixo do céu se ajunte num só lugar a fim de que apareça a terra seca!

E assim aconteceu. 10 Deus pôs na parte seca o nome de "terra" e nas águas que se haviam ajuntado ele pôs o nome de "mares". E Deus viu que o que havia feito era bom. 11 Em seguida ele disse:

— Que a terra produza todo tipo de vegetais, isto é, plantas que deem sementes e árvores que deem frutas!

E assim aconteceu. 12 A terra produziu todo tipo de vegetais: plantas que dão sementes e árvores que dão frutas. E Deus viu que o que havia feito era bom. 13 A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o terceiro dia.

14 Então Deus disse:

— Que haja luzes no céu para separarem o dia da noite e para marcarem os dias, os anos e as estações! 15 Essas luzes brilharão no céu para iluminar a terra.

E assim aconteceu. 16 Deus fez as duas grandes luzes: a maior para governar o dia e a menor para governar a noite. E fez também as estrelas. 17 Deus pôs essas luzes no céu para iluminarem a terra, 18 para governarem o dia e a noite e para separarem a luz da escuridão. E Deus viu que o que havia feito era bom. 19 A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o quarto dia.

20 Depois Deus disse:

— Que as águas fiquem cheias de todo tipo de seres vivos, e que na terra haja aves que voem no ar!

21 Assim Deus criou os grandes monstros do mar, e todas as espécies de seres vivos que em grande quantidade se movem nas águas, e criou também todas as espécies de aves. E Deus viu que o que havia feito era bom. 22 Ele abençoou os seres vivos do mar e disse:

— Aumentem muito em número e encham as águas dos mares! E que as aves se multipliquem na terra!

23 A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o quinto dia.

24 Então Deus disse:

— Que a terra produza todo tipo de animais: domésticos, selvagens e os que se arrastam pelo chão, cada um de acordo com a sua espécie!

E assim aconteceu. 25 Deus fez os animais, cada um de acordo com a sua espécie: os animais domésticos, os selvagens e os que se arrastam pelo chão. E Deus viu que o que havia feito era bom. 26 Aí ele disse:

— Agora vamos fazer os seres humanos, que serão como nós, que se parecerão conosco. Eles terão poder sobre os peixes, sobre as aves, sobre os animais domésticos e selvagens e sobre os animais que se arrastam pelo chão.

27 Assim Deus criou os seres humanos; ele os criou parecidos com Deus. Ele os criou homem e mulher 28 e os abençoou, dizendo:

— Tenham muitos e muitos filhos; espalhem-se por toda a terra e a dominem. E tenham poder sobre os peixes do mar, sobre as aves que voam no ar e sobre os animais que se arrastam pelo chão. 29 Para vocês se alimentarem, eu lhes dou todas as plantas que produzem sementes e todas as árvores que dão frutas. 30 Mas, para todos os animais selvagens, para as aves e para os animais que se arrastam pelo chão, dou capim e verduras como alimento.

E assim aconteceu. 31 E Deus viu que tudo o que havia feito era muito bom. A noite passou, e veio a manhã. Esse foi o sexto dia.

1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.

2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.

3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.

4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.

5 És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap.

6 Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket.

7 Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt.

8 Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap.

9 Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt.

10 Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó.

11 Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt.

12 Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó.

13 Így lett este, és lett reggel: harmadik nap.

14 Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek.

15 Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt.

16 Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka&#59; meg a csillagokat.

17 Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre,

18 és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó.

19 Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.

20 Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt.

21 És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó.

22 Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét&#59; a madár is sokasodjék a földön!

23 Így lett este, és lett reggel: ötödik nap.

24 Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt.

25 Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó.

26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.

27 Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.

28 Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!

29 Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek.

30 Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt.

31 És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.