1 Assim terminou a criação do céu, e da terra, e de tudo o que há neles. 2 No sétimo dia Deus acabou de fazer todas as coisas e descansou de todo o trabalho que havia feito. 3 Então abençoou o sétimo dia e o separou como um dia sagrado, pois nesse dia ele acabou de fazer todas as coisas e descansou. 4 E foi assim que o céu e a terra foram criados.

Quando o Senhor Deus fez o céu e a terra, 5 não haviam brotado nem capim nem plantas, pois o Senhor ainda não tinha mandado chuvas, e não havia ninguém para cultivar a terra. 6 Mas da terra saía uma corrente de água que regava o chão. 7 Então, do pó da terra, o Senhor formou o ser humano . O Senhor soprou no nariz dele uma respiração de vida, e assim ele se tornou um ser vivo.

8 Depois o Senhor Deus plantou um jardim na região do Éden, no Leste, e ali pôs o ser humano que ele havia formado. 9 O Senhor fez com que ali crescessem árvores lindas de todos os tipos, que davam frutas boas de se comer. No meio do jardim ficava a árvore que dá vida e também a árvore que dá o conhecimento do bem e do mal.

10 No Éden nascia um rio que regava o jardim e que, saindo dali, se dividia, formando quatro rios. 11 O primeiro é o Pisom, que rodeia a região de Havilá, onde há ouro. 12 O ouro dessa região é puro, e ali também há um perfume raro e pedras preciosas. 13 O segundo rio se chama Giom; ele dá volta por toda a região de Cuche. 14 O terceiro rio é o Tigre, que passa a leste da Assíria. E o quarto rio é o Eufrates.

15 Então o Senhor Deus pôs o homem no jardim do Éden, para cuidar dele e nele fazer plantações. 16 E o Senhor deu ao homem a seguinte ordem:

— Você pode comer as frutas de qualquer árvore do jardim, 17 menos da árvore que dá o conhecimento do bem e do mal. Não coma a fruta dessa árvore; pois, no dia em que você a comer, certamente morrerá.

18 Depois o Senhor disse:

— Não é bom que o homem viva sozinho. Vou fazer para ele alguém que o ajude como se fosse a sua outra metade.

19 Depois que o Senhor Deus formou da terra todos os animais selvagens e todas as aves, ele os levou ao homem para que pusesse nome neles. E eles ficaram com o nome que o homem lhes deu. 20 Ele pôs nomes nas aves e em todos os animais domésticos e selvagens. Mas para Adão não se achava uma ajudadora que fosse como a sua outra metade.

21 Então o Senhor Deus fez com que o homem caísse num sono profundo. Enquanto ele dormia, Deus tirou uma das suas costelas e fechou a carne naquele lugar. 22 Dessa costela o Senhor formou uma mulher e a levou ao homem. 23 Então o homem disse:

"Agora sim!

Esta é carne da minha carne

e osso dos meus ossos.

Ela será chamada de ‘mulher’

porque Deus a tirou do homem ."

24 É por isso que o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher, e os dois se tornam uma só pessoa.

25 Tanto o homem como a sua mulher estavam nus, mas não sentiam vergonha.

1 Így készült el a menny és a föld és minden seregük.

2 A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után.

3 Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.

4 Ez a menny és föld teremtésének a története. Amikor az ÚRisten a földet és a mennyet megalkotta,

5 még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az ÚRisten még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje.

6 Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét.

7 Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.

8 Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.

9 Sarjasztott az ÚRisten a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót&#59; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.

10 Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt.

11 Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van.

12 Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő.

13 A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét.

14 A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.

15 És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.

16 Ezt parancsolta az ÚRisten az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz,

17 de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.

18 Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.

19 Formált tehát az ÚRisten a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi&#59; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi.

20 Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált.

21 Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére.

22 Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az ÚRisten, és odavitte az emberhez.

23 Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett.

24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.

25 Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége&#59; de nem szégyellték magukat.