1 Abrão saiu do Egito com a sua mulher e com tudo o que tinha e foi para o sul de Canaã. E Ló, o seu sobrinho, foi com ele. 2 Abrão era muito rico; tinha gado, prata e ouro. 3 Ele foi de um lugar para outro até chegar à cidade de Betel; e dali foi para o lugar que fica entre Betel e Ai, onde já havia acampado antes. 4 Abrão chegou ao altar que ele havia construído e adorou a Deus, o Senhor.

5 Ló, que ia com Abrão, também levava ovelhas, cabras, gado, empregados e a sua família. 6 Não havia pastos que dessem para os dois ficarem juntos, pois eles tinham muitos animais. 7 Por isso os homens que cuidavam dos animais de Abrão brigavam com os que tomavam conta dos animais de Ló. E nesse tempo os cananeus e os perizeus ainda estavam vivendo ali. 8 Um dia Abrão disse a Ló:

— Nós somos parentes chegados, e não é bom que a gente fique brigando, nem que os meus empregados briguem com os seus. 9 Vamos nos separar. Escolha! A terra está aí, toda ela. Se você for para a esquerda, eu irei para a direita; se você for para a direita, eu irei para a esquerda.

10 Ló olhou em volta e viu que o vale do Jordão, até chegar à cidade de Zoar, tinha bastante água. Era como o Jardim do Senhor ou como a terra do Egito. O vale era assim antes de o Senhor haver destruído as cidades de Sodoma e de Gomorra. 11 Ló escolheu todo o vale do Jordão e foi na direção leste. E assim os dois se separaram. 12 Abrão ficou na terra de Canaã, e Ló foi morar nas cidades do vale. Ló foi acampando até chegar a Sodoma, 13 onde vivia uma gente má, que cometia pecados horríveis contra o Senhor.

14 Depois que Ló foi embora, o Senhor Deus disse a Abrão:

— De onde você está, olhe bem para o norte e para o sul, para o leste e para o oeste. 15 Eu vou dar a você e aos seus descendentes, para sempre, toda a terra que você está vendo. 16 Farei com que os seus descendentes sejam tantos como o pó da terra. Assim como ninguém pode contar os grãozinhos de pó, assim também não será possível contar os seus descendentes. 17 Agora vá e ande por esta terra, de norte a sul e de leste a oeste, pois eu a darei a você.

18 Assim, Abrão desarmou o seu acampamento e foi morar perto das árvores sagradas de Manre, na cidade de Hebrom. E ali Abrão construiu um altar para Deus, o Senhor.

1 Abrám feljött Egyiptomból a feleségével és mindenével együtt, amije volt. Lót is vele jött a Délvidékre.

2 Abrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya.

3 A Délvidékről továbbvonult előző szállásai mentén egészen Bételig, addig a helyig, ahol korábban is sátorozott Bétel és Aj között,

4 annak az oltárnak a helyéig, amelyet ott először készített. Ott is segítségül hívta Abrám az ÚR nevét.

5 De Lótnak is, aki Abrámmal ment, voltak juhai, marhái és sátrai,

6 és az a föld nem bírta eltartani őket, hogy együtt lakjanak. Mivel sok jószáguk volt, nem lakhattak együtt.

7 Össze is vesztek Abrám jószágának a pásztorai Lót jószágának a pásztoraival. Akkor még a kánaániak és a perizziek is ott laktak azon a földön.

8 Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!

9 Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.

10 Ekkor Lót körülnézett, és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította az ÚR Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az ÚR kertje, mint Egyiptom földje.

11 Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának, és elindult Lót kelet felé. Így váltak el egymástól.

12 Abrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén levő városokban telepedett le, és egészen Sodomáig sátorozott.

13 A sodomai férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak az ÚR előtt.

14 Az ÚR ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra.

15 Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.

16 Hasonlóvá teszem utódaidat a föld porához: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni a te utódaidat is.

17 Indulj, járd be ezt a földet széltében-hosszában, mert neked adom.

18 Így vonult tovább Abrám a sátraival, és letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van. Ott is épített oltárt az ÚRnak.