| 1 | Men, brethren, and fathers, hear ye my defense which I make now to you. | Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg az én beszédemet, a melylyel most magamat elõttetek mentem. |
| 2 | (And when they heard that he spoke to them in the Hebrew language, they kept the more silence: and he saith,) | Mikor pedig hallották, hogy zsidó nyelven szól hozzájok, még inkább nyugalmat tanusítottak. És monda: |
| 3 mapa | I am verily a man who am a Jew, born in Tarsus, a city in Cilicia, yet brought up in this city at the feet of Gamaliel, and taught according to the perfect manner of the law of the fathers, being zealous towards God, as ye all are this day. | Én zsidó ember vagyok, születtem a czilicziai Tárzusban, fölneveltettem pedig ebben a városban a Gamáliel lábainál, taníttattam az atyák törvényének pontossága szerint, buzgó lévén az Istenhez, miként ti mindnyájan vagytok ma: |
| 4 | And I persecuted this way even to death, binding and delivering into prisons both men and women. | És ezt a tudományt üldöztem mind halálig, megkötözvén és tömlöczbe vetvén mind férfiakat, mind asszonyokat. |
| 5 mapa | As also the high priest doth bear me testimony, and all the estate of the elders; from whom also I received letters to the brethren, and went to Damascus, to bring them who were there bound to Jerusalem, to be punished. | Miképen a fõpap is bizonyságom nékem, és a véneknek egész tanácsa; kiktõl leveleket is vévén az atyafiakhoz, Damaskusba menék, hogy az odavalókat is fogva hozzam Jeruzsálembe, hogy bûnhõdjenek. |
| 6 mapa | And it came to pass, that as I was passing on my journey, and had come nigh to Damascus about noon, suddenly there shone from heaven a great light around me. | Lõn pedig, hogy a mint menék és közelgeték Damaskushoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égbõl nagy világosság sugárzott körül engem. |
| 7 | And I fell to the ground, and heard a voice saying to me, Saul, Saul, why persecutest thou me? | És leesém a földre, és hallék szót, mely monda nékem: Saul, Saul, mit kergetsz engem? |
| 8 mapa | And I answered, Who art thou, Lord? And he said to me, I am Jesus of Nazareth, whom thou persecutest. | Én pedig felelék: Kicsoda vagy, Uram? És monda nékem: Én vagyok a názáreti Jézus, a kit te kergetsz. |
| 9 | And they that were with me saw indeed the light, and were afraid; but they heard not the voice of him that spoke to me. | A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották. |
| 10 mapa | And I said, What shall I do, Lord? And the Lord said to me, Arise, and go into Damascus, and there it shall be told thee concerning all things which are appointed for thee to do. | Én pedig mondék: Mit cselekedjem, Uram? Az Úr pedig monda nékem: Kelj fel és menj el Damaskusba; és ott megmondják néked mindazokat, a mik elrendelvék néked, hogy véghez vigyed. |
| 11 mapa | And when I could not see for the glory of that light, being led by the hand of them that were with me, I came into Damascus. | Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsõsége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba. |
| 12 | And one Ananias, a devout man according to the law, having a good report of all the Jews who dwelt there, | Egy bizonyos Ananiás pedig, ki a törvény szerint istenfélõ férfiú, kirõl az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek, |
| 13 | Came to me, and stood, and said to me, Brother Saul, receive thy sight. And the same hour I looked up upon him. | Hozzám jöve és mellém állva monda nékem: Saul atyámfia, nyerd vissza szemed világát. És én azon szempillantásban reá tekintettem. |
| 14 | And he said, The God of our fathers hath chosen thee, that thou shouldst know his will, and see that Just One, and shouldst hear the voice of his mouth. | Õ pedig monda: A mi atyáinknak Istene választott téged, hogy megismerd az õ akaratát, és meglásd amaz Igazat, és szót hallj az õ szájából. |
| 15 | For thou shalt be his witness to all men of what thou hast seen and heard. | Mert leszel néki tanúbizonysága minden embernél azok felõl, a miket láttál és hallottál. |
| 16 | And now why tarriest thou? arise, and be baptized, and wash away thy sins, calling on the name of the Lord. | Most annakokáért mit késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bûneidet, segítségül híván az Úrnak nevét. |
| 17 mapa | And it came to pass, that when I had come again to Jerusalem, even while I prayed in the temple, I was in a trance; | Lõn pedig, hogy mikor Jeruzsálembe megtértem és imádkozám a templomban, elragadtatám lelkemben, |
| 18 mapa | And saw him saying to me, Make haste, and depart quickly from Jerusalem; for they will not receive thy testimony concerning me. | És látám õt, ki ezt mondá nékem: Siess és menj ki hamar Jeruzsálembõl: mert nem veszik be a te tanúbizonyságtételedet én felõlem. |
| 19 | And I said, Lord, they know that I imprisoned, and beat in every synagogue them that believed on thee: | És én mondék: Uram, õk magok tudják, hogy én tömlöczbe vetettem és vertem zsinagógánként azokat, a kik hisznek vala te benned: |
| 20 | And when the blood of thy martyr Stephen was shed, I also was standing by, and consenting to his death, and kept the raiment of them that slew him. | És mikor ama te mártírodnak, Istvánnak vére kiontaték, én is ott állék és helyeslém az õ megöletését, és õrizém azoknak köntösét, a kik õt megölték. |
| 21 | And he said to me, Depart: for I will send thee far hence to the Gentiles. | És monda nékem: Eredj el, mert én téged messze küldelek a pogányok közé. |
| 22 | And they gave him audience to this word, and then lifted up their voices, and said, Away with such a man from the earth: for it is not fit that he should live. | Hallgatják vala pedig õt e szóig; de most felemelék szavokat, mondván: Töröld el a földszínérõl az ilyent, mert nem illik néki élni. |
| 23 | And as they cried out, and cast off their clothes, and threw dust into the air, | Mikor pedig azok kiabáltak, és köntösüket elhányák, és port szórának a levegõbe, |
| 24 | The chief captain commanded him to be brought into the castle, and bade that he should be examined by scourging; that he might know for what cause they cried so against him. | Parancsolá az ezredes, hogy vigyék õt a várba, mondván, hogy korbácsütésekkel vallassák ki õt, hogy megtudhassa, mi okért kiabáltak úgy reá. |
| 25 | And as they bound him with thongs, Paul said to the centurion that stood by, Is it lawful for you to scourge a man that is a Roman, and uncondemned? | A mint azonban lekötötték õt a szíjakkal, monda Pál az ott álló századosnak: Vajjon szabad-é néktek római embert, kit el nem ítéltek, megostorozni? |
| 26 | When the centurion heard that, he went and told the chief captain, saying, Take heed what thou doest; for this man is a Roman. | Miután pedig ezt meghallá a százados, elmenvén, megjelenté az ezredesnek, mondván: Meglásd, mit akarsz cselekedni; mert ez az ember római. |
| 27 | Then the chief captain came, and said to him, Tell me, art thou a Roman? He said, Yes. | Hozzámenvén azért az ezredes, monda néki: Mondd meg nékem, te római vagy-é? Õ pedig monda: Az. |
| 28 | And the chief captain answered, With a great sum I obtained this freedom. And Paul said, But I was free born. | És felele az ezredes: Én nagy összegért vettem meg ezt a polgárjogot. Pál pedig monda: Én pedig [benne] is születtem. |
| 29 | Then forthwith they departed from him who were about to examine him: and the chief captain also was afraid, after he knew that he was a Roman, and because he had bound him. | Mindjárt eltávozának azért õ tõle, a kik õt vallatni akarák. Sõt az ezredes is megijede, mikor megértette, hogy római, és hogy õt megkötöztette. |
| 30 | On the morrow, because he would have known the certainty why he was accused by the Jews, he loosed him from his bands, and commanded the chief priests and all their council to appear, and brought Paul down, and set him before them. | Másnap pedig meg akarván tudni a bizonyos valóságot, miben vádoltatik a zsidóktól, feloldatá õt bilincseibõl, és megparancsolá, hogy a fõpapok az õ egész tanácsokkal egyben hozzá menjenek; és levezetvén Pált, eleikbe állatá. |