| 1 | Then Agrippa said to Paul, Thou art permitted to speak for thyself. Then Paul stretched forth the hand, and answered for himself: | Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védõbeszédet tartott: |
| 2 | I think myself happy, king Agrippa, because I shall answer for myself this day before thee, concerning all the things of which I am accused by the Jews: | Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felõl, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te elõtted fogok védekezni e mai napon; |
| 3 | Especially, because I know thee to be expert in all customs and questions which are among the Jews: wherefore I beseech thee to hear me patiently. | Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen! |
| 4 mapa | My manner of life from my youth, which was at the first among my own nation at Jerusalem, know all the Jews, | Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétõl az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan. |
| 5 | Who knew me from the beginning, (if they would testify) that after the strictest sect of our religion, I lived a Pharisee. | Kik tudják rólam eleitõl fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus. |
| 6 | And now I stand, and am judged for the hope of the promise made by God to our fathers: | Most is az Istentõl a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt: |
| 7 | To which promise our twelve tribes, assiduously serving God day and night, hope to come. For which hope's sake, king Agrippa, I am accused by the Jews. | Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól. |
| 8 | Why should it be thought a thing incredible with you, that God should raise the dead? | Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel? |
| 9 mapa | I verily thought with myself, that I ought to do many things contrary to the name of Jesus of Nazareth. | Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem. |
| 10 mapa | Which thing I also did in Jerusalem: and many of the saints did I shut up in prison, having received authority from the chief priests; and when they were put to death, I gave my voice against them. | Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a fõpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sõt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. |
| 11 | And I punished them often in every synagogue, and compelled them to blaspheme; and being exceedingly enraged against them, I persecuted them even to foreign cities. | És minden zsinagógában gyakorta büntetvén õket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is. |
| 12 mapa | Upon which as I went to Damascus, with authority and commission from the chief priests, | E dologban épen útban lévén Damaskus felé a fõpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel, |
| 13 | At mid-day, O king, I saw in the way a light from heaven, surpassing the brightness of the sun, shining around me, and them who journeyed with me. | Délben látám az úton király, hogy mennybõl a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala. |
| 14 | And when we had all fallen to the earth, I heard a voice speaking to me, and saying in the Hebrew language, Saul, Saul, why persecutest thou me? It is hard for thee to kick against the goads. | Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. |
| 15 | And I said, Who art thou, Lord? And he said, I am Jesus whom thou persecutest. | Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz. |
| 16 | But rise, and stand upon thy feet: for I have appeared to thee for this purpose, to make thee a minister and a witness both of the things which thou hast seen, and of the things in which I will appear to thee; | De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni ; |
| 17 | Delivering thee from the people, and from the Gentiles, to whom now I send thee, | Megszabadítván téged e néptõl és a pogányoktól, kik közé most küldelek, |
| 18 | To open their eyes, and to turn them from darkness to light, and from the power of Satan to God, that they may receive forgiveness of sins, and inheritance among them who are sanctified by faith that is in me. | Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségbõl világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bûneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által. |
| 19 | Upon which O king Agrippa, I was not disobedient to the heavenly vision. | Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt; |
| 20 mapa | But showed first to them of Damascus, and at Jerusalem, and throughout all the region of Judea, and then to the Gentiles, that they should repent and turn to God, and do works meet for repentance. | Hanem elõször a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bûneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén. |
| 21 | For these causes the Jews caught me in the temple, and went about to kill me. | Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban. |
| 22 | Having therefore obtained help from God, I continue to this day, testifying both to small and great, saying no other things than those which the prophets and Moses did say should come: | De Istentõl segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikrõl mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni: |
| 23 | That Christ should suffer, and that he should be the first that should rise from the dead, and should show light to the people, and to the Gentiles. | Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából elsõ, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak. |
| 24 | And as he was thus speaking for himself, Festus said with a loud voice, Paul, thou art beside thyself; much learning doth make thee insane. | Mikor pedig õ ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged õrültségbe visz. |
| 25 | But he said, I am not insane, most noble Festus; but speak forth the words of truth and soberness. | Õ pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok. |
| 26 | For the king knoweth of these things, before whom also I speak freely. For I am persuaded that none of these things are hidden from him; for this thing was not done in a corner. | Mert tud ezekrõl a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül õ elõtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez. |
| 27 | King Agrippa, believest thou the prophets? I know that thou believest. | Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. |
| 28 | Then Agrippa said to Paul, Almost thou persuadest me to be a Christian. | Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek. |
| 29 | And Paul said, I would to God, that not only thou, but also all that hear me this day, were both almost, and altogether such as I am, except these bonds. | Pál pedig monda: Kívánnám Istentõl, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minõ én is vagyok, e bilincsektõl megválva. |
| 30 | And when he had thus spoken, the king rose, and the governor, and Bernice, and they that sat with them: | És mikor õ ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és a kik velük együtt ültek; |
| 31 | And when they had gone aside, they talked between themselves, saying, This man doeth nothing worthy of death, or of bonds. | És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember. |
| 32 | Then said Agrippa to Festus, This man might have been set at liberty, if he had not appealed to Cesar. | Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna. |