1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. 2 Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! 3 A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek. 4 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. 5 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet. 6 Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. 7 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! 8 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján! 9 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. 10 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. 11 Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! 12 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. 13 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. 14 Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.