Zsoltárok 31

A reménység meg nem szégyenít

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. 2 Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem. 3 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem. 4 Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet. 5 Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.