A reménység meg nem szégyenít
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. 2 Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem. 3 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem. 4 Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet. 5 Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem. 6 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten. 7 Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én. 8 Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet; 9 És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat. 10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem. 11 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim. 12 Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem. 13 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény. 14 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet. 15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem. 16 Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől. 17 Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból. 18 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba. 19 A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel. 20 Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt. 21 Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől. 22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon! 23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád. 24 Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek! 25 Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!