1 Per il Capo de’ musici. Di Davide, servo dell’Eterno.} L’iniquità parla all’empio nell’intimo del suo cuore; non c’è timor di io davanti ai suoi occhi.

2 Essa lo lusinga che la sua empietà non sarà scoperta né presa in odio.

3 Le parole della sua bocca sono iniquità e frode; egli ha cessato d’esser savio e di fare il bene.

4 Egli medita iniquità sopra il suo letto; si tiene nella via che non è buona; non aborre il male.

5 O Eterno, la tua benignità va fino al cielo, e la tua fedeltà fino alle nuvole.

6 La tua giustizia è come le montagne di Dio, i tuoi giudizi sono un grande abisso. O Eterno, tu conservi uomini e bestie.

7 O Dio, com’è preziosa la tua benignità! Perciò i figliuoli degli uomini si rifugiano all’ombra delle tue ali,

8 son saziati dell’abbondanza della tua casa, e tu li abbeveri al torrente delle tue delizie.

9 Poiché in te è la fonte della vita, e per la tua luce noi vediamo la luce.

10 Continua la tua benignità verso di quelli che ti conoscono, e la tua giustizia verso i retti di cuore.

11 Non mi venga sopra il piè del superbo, e la mano degli empi non mi metta in fuga.

12 Ecco là, gli operatori d’iniquità sono caduti; sono atterrati, e non possono risorgere.

1 Az éneklõmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.

2 A gonosznak hamissága felõl így gondolkozom szívemben: nincs õ elõtte isten-félelem;

3 Mert hízeleg néki önmagának, ha bûnét elkövetheti, ha gyûlölködhetik.

4 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.

5 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.

6 Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hûséged a felhõkig!

7 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

8 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

9 Dúslakodnak házadnak bõséges javaiban; megitatod õket gyönyörûségeid folyóvizébõl.

10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

11 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerõidre, és igazságodat az igaz szívûekre.

12 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. [ (Psalms 36:13) Hullnak már a gonosztevõk; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel! ]