1 És szóla Elihu, és monda:

2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl [talált] hibám nélkül!

7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.

8 És egy társaságban forog a gonosztevõkkel, és az istentelen emberekkel jár!

9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.

10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentõl a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

11 Sõt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az õ útja szerint találja meg, a mit keres.

12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!

13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

14 Ha csak õ magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.

16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, [és] a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!

17 Vajjon, a ki gyûlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?

18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a fõembereknek: Te gonosztevõ!

19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az õ kezének munkája.

20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas [is] eltûnik kéz nélkül!

21 Mert õ szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtõzhessék a gonosztevõ;

23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!

24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.

25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

26 Gonosztevõk gyanánt tapodja meg õket olyan helyen, a hol látják.

27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,

28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

29 Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;

30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tõre a népnek.

31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!

33 Avagy te szerinted fizessen-é [csak azért], mert ezt megveted, [és] hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!

34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:

35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.

36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!

37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.

1 Elihu reprit et dit:

2 Sages, écoutez mes discours! Vous qui êtes intelligents, prêtez-moi l'oreille!

3 Car l'oreille discerne les paroles, Comme le palais savoure les aliments.

4 Choisissons ce qui est juste, Voyons entre nous ce qui est bon.

5 Job dit: Je suis innocent, Et Dieu me refuse justice;

6 J'ai raison, et je passe pour menteur; Ma plaie est douloureuse, et je suis sans péché.

7 Y a-t-il un homme semblable à Job, Buvant la raillerie comme l'eau,

8 Marchant en société de ceux qui font le mal, Cheminant de pair avec les impies?

9 Car il a dit: Il est inutile à l'homme De mettre son plaisir en Dieu.

10 Ecoutez-moi donc, hommes de sens! Loin de Dieu l'injustice, Loin du Tout-Puissant l'iniquité!

11 Il rend à l'homme selon ses oeuvres, Il rétribue chacun selon ses voies.

12 Non certes, Dieu ne commet pas l'iniquité; Le Tout-Puissant ne viole pas la justice.

13 Qui l'a chargé de gouverner la terre? Qui a confié l'univers à ses soins?

14 S'il ne pensait qu'à lui-même, S'il retirait à lui son esprit et son souffle,

15 Toute chair périrait soudain, Et l'homme rentrerait dans la poussière.

16 Si tu as de l'intelligence, écoute ceci, Prête l'oreille au son de mes paroles!

17 Un ennemi de la justice régnerait-il? Et condamneras-tu le juste, le puissant,

18 Qui proclame la méchanceté des rois Et l'iniquité des princes,

19 Qui n'a point égard à l'apparence des grands Et ne distingue pas le riche du pauvre, Parce que tous sont l'ouvrage de ses mains?

20 En un instant, ils perdent la vie; Au milieu de la nuit, un peuple chancelle et périt; Le puissant disparaît, sans la main d'aucun homme.

21 Car Dieu voit la conduite de tous, Il a les regards sur les pas de chacun.

22 Il n'y a ni ténèbres ni ombre de la mort, Où puissent se cacher ceux qui commettent l'iniquité.

23 Dieu n'a pas besoin d'observer longtemps, Pour qu'un homme entre en jugement avec lui;

24 Il brise les grands sans information, Et il met d'autres à leur place;

25 Car il connaît leurs oeuvres. Il les renverse de nuit, et ils sont écrasés;

26 Il les frappe comme des impies, A la face de tous les regards.

27 En se détournant de lui, En abandonnant toutes ses voies,

28 Ils ont fait monter à Dieu le cri du pauvre, Ils l'ont rendu attentif aux cris des malheureux.

29 S'il donne le repos, qui répandra le trouble? S'il cache sa face, qui pourra le voir? Il traite à l'égal soit une nation, soit un homme,

30 Afin que l'impie ne domine plus, Et qu'il ne soit plus un piège pour le peuple.

31 Car a-t-il jamais dit à Dieu: J'ai été châtié, je ne pécherai plus;

32 Montre-moi ce que je ne vois pas; Si j'ai commis des injustices, je n'en commettrai plus?

33 Est-ce d'après toi que Dieu rendra la justice? C'est toi qui rejettes, qui choisis, mais non pas moi; Ce que tu sais, dis-le donc!

34 Les hommes de sens seront de mon avis, Le sage qui m'écoute pensera comme moi.

35 Job parle sans intelligence, Et ses discours manquent de raison.

36 Qu'il continue donc à être éprouvé, Puisqu'il répond comme font les méchants!

37 Car il ajoute à ses fautes de nouveaux péchés; Il bat des mains au milieu de nous, Il multiplie ses paroles contre Dieu.