1 Kɨro kɨgʉma Yesʉ mwahindania abathʉmwa bʉwe ikumi na babɨrɨ. Mwahabo kagala n'amaka w'erɨbɨnga emɨtsɨmʉ mɨbɨ yoshi n'ilamya abakoni. 2 Mwathʉmabo bayafʉle engʉlʉ y'oBwamɨ bwa Gongo n'ilamya bakoni. 3 Mwabwɨrabo athɨ: «Mo lʉgendo lwenyu mʉthahekaga kiro na kɨndʉ. Mʉthahekaga, kɨkoma, kʉtse shaho kʉtse kalyo kʉtse faranga. Bʉlɨ mʉndʉ aheke lʉkɨmba lʉgʉma kuroshi. 4 Bʉlɨ nyʉmba mwandahʉmbɨrɨramo, mubyemo kw'ihika ekɨro mwandathoka mo muyi oyo. 5 Na bʉlɨ muyi abandʉ bamo bandathɨnda ibakokya, mʉyɨthokere mʉwo. He kw'ɨthokamo, mʉkʉngʉthɨrebo oluthuthu lw'oko bɨshando byenyu. Ekyo kyandabya kɨmɨnyɨkalo ko bandʉ abo.» 6 Aho abathʉmwa mobagenda, nɨabathoka mʉ mʉrongo n'ɨya mʉ ʉndɨ. Bagenda abafʉla eNgʉlʉ Mbʉya n'ilamya abakoni bw'ahoshi.
7 Herote muthegeki w'ekɨhʉgo ky'iNgalilaya mwonvwa ebɨnwa byoshi ebyo. Mwathabagana, kʉshangwa bandʉ bagʉma bagenda abanegena bathɨ: «Nɨ Yoani Mubatisya yo walubukire.» 8 N'abandɨ bathɨ nɨ Elia mʉmɨnyeretsɨ yo wamahʉlʉka. N'abandɨ bathɨ nɨ mʉgʉma w'oko bamɨnyeretsɨ ba kera yo wamalubuka.
9 He Herote mwanegena athɨ: «N'ingye owene-wene ngyo nyahamʉlaga nyɨthɨ batse omuthwe wa Yoani. Ewono, nɨ mʉndʉ ndɨ oyo yo nyonvwa emyatsɨ yɨwe?» Bʉshana n'ekyo Herote mwashondya ɨshʉnga kʉ Yesʉ.
10 Abathʉmwa mobashʉbʉla, mobafʉlɨra Yesʉ y'ebɨnwa byoshi bakolaga. Honyuma kw'aho, Yesʉ mwathwalabo hale hake n'abandʉ. Mobaya ko lʉhande lw'omuyi w'iBetesaita.
11 He omuhindano w'abandʉ mwamɨnya ko Yesʉ mwaya eyo, mobamʉkwamɨrayo. Mwakokyabo kʉbʉya, mwathanga ɨfʉlɨrabo omwatsɨ owanegenire ko by' oBwamɨ bwa Gongo. N'abo babyaga bakoni mo kathi kabo, mwalamyabo.
12 Bwabere bwagoroba, abathʉmwa ikumi na babɨrɨ ba Yesʉ mobahika aho abya, n'ɨmʉbwɨra bathɨ: «Mʉkengwa! Hano thʉlɨ hale n'omuyi. Bʉshana n'ekyo nga ʉthabwɨra abandʉ bagende mo mɨrongo eyɨrɨ hofɨ-hofɨ n'omo thʉnzalɨ, bʉshana babone bʉgonzero na eby'erirya.» 13 Yesʉ mwabwɨrabo athɨ: «Mʉhebo kalyo imwe bene.» Nabo mobashʉba mʉshʉbɨtsya bathɨ: «Thuthawithe kalyo, he mikati ithano na mahere abɨrɨ kuroshi. Ushondya thʉyagʉlɨre abandʉ boshi aba bo kalyo?»
14 Abandʉ babyaga aho, babyaga hofɨ bayira bangana bɨhʉmbɨ bɨthano. Yesʉ mwabwɨra abɨga bʉwe athɨ: «Mwikatsye abandʉ mo bithutho-bithutho bya bandʉ makumi athano-athano.» 15 Abɨga mobakola nga ko Yesʉ abwɨragabo, mobikatsya abandʉ boshi. 16 Yesʉ mwatsɨmba emikati ithano n'amahere abɨrɨ ayo, mwashʉmba amesho mo lʉbʉla n'ɨsɨma Gongo. Honyuma kw'aho, mwatsitsanga-tsingaro. Aho, mwaharo abɨga bʉwe bagabɨrero abandʉ. 17 Abandʉ boshi abo mobalya n'iugutha. Abɨga mobashongya ebyo byashakaga, mobotsutsya bɨthonga ikumi na bɨbɨrɨ.
18 Kɨro kɨgʉma Yesʉ agenda ashaba Gongo ahathalɨ bandʉ, n'abɨga bʉwe nɨbalɨ hagʉma naye. Mwabʉtsyabo athɨ: «Abandʉ abanegena bathɨ nyɨrɨ ndɨ?» 19 Abɨga mobamʉshʉbɨtsya bathɨ: «Bagʉma abanegena bathɨ ɨwe we Yoani Mubatisya, n'abandɨ bathɨ ɨwe we Elia, n'abandɨ nabo bathɨ ɨwe ʉlɨ mʉgʉma w'oko bamɨnyeretsɨ ba kera yo walubukire.» 20 Aho Yesʉ mwabʉtsyabo athɨ: «Nemwe omʉnegena mʉthɨ nyɨrɨ ndɨ kwenzi?» Petero mwamʉshʉbɨtsya athɨ: «Nɨ ɨwe Kirisito yo Gongo athʉmaga.»
21 Yesʉ mwahamʉla abɨga bʉwe bathanalinda babwɨra n'omʉndʉ n'omʉgʉma omwatsɨ oyo. 22 Kandɨ mwashʉba bwɨrabo athɨ: «Ingye Mʉgala w'oMʉndʉ bɨtholere nɨnyagalwa kʉtsɨbʉ n'ɨthɨndwa n'abakʉlʉ b'abandʉ, n'abakʉlʉ b'abaheri n'abakangɨrɨtsya b'oMʉgomba. Nyandithwa, n'ekɨro kya kashathʉ nyandalubuka.»
23 Honyuma kw'aho, mwabwɨra aboshi athɨ: «Omʉndʉ alɨ atsiire ɨnyɨkwama, ayɨthɨnde yowene. Atsɨge ɨheka omʉsalaba ʉwe bʉlɨ kɨro, n'ɨnyɨkwama. 24 Kʉshangwa omʉndʉ yo ushondya ilamya obʉyɨngo bʉwe andahetsyabo. Hewethuwe yo wandahetsyabo bʉshana na ngye, andalamyabo. 25 N'omʉndʉ mwangabona obushoki bwoshi bw'ekɨhʉgo, hewethuwe amayɨhetsya n'iyibihya, andabona ndundi ki? Hathalɨ! 26 Bʉshana n'ekyo mʉndʉ woshi-woshi yo wandagenda anyɨfwɨra shoni, n'ɨfwɨra ebɨnwa byaye byo shoni, oMʉgala w'oMʉndʉ naye kuthyo andamʉfwɨra shoni. Ko byandabya bithyo ko mʉgʉlʉ nyandahika mo lʉkengerwa lwaye, nalo lo na lʉkengerwa lwa Thatha, na olw'abamalaɨka babuyirire. 27 Kwenene enyɨbabwɨra, mo kathi k'abalɨ hano bagʉma bathɨndafwe bathetsi balola ko Bwamɨ bwa Gongo.»
28 Habere hahwa bɨro mʉnanɨ Yesʉ anegenire ebɨnwa ebyo, mwatsɨmba Petero, Yoani na Yakobo. Mwɨrʉkɨra nabo ko kɨthwa bʉshana n'ɨya shaba Gongo. 29 Abere anemʉshaba, obʉsʉ bʉwe mobwahɨndʉka n'esongɨmba sɨwe mosasana n'ɨngenga kʉtsɨbʉ. 30,31 Omo lʉkengerwa olo mokwahʉlʉka bayira babɨrɨ, Mʉsa na Elia. Abayira babɨrɨ abo nɨabasɨmola na Yesʉ ng'oko andamala omʉlɨmo ʉwe n'ɨfwɨra ɨYerʉsalemʉ.
32 Ko ndambi eyo Petero na balikyabo babyaga nibayiretho bʉrangwe. He mobasɨsɨmʉka, mobashʉnga olʉkengerwa lwa Yesʉ, n'abayira babɨrɨ abo bo babyaga nibimene hagʉma naye. 33 Mo ndambi abayira babɨrɨ abo bamikanaga na Yesʉ, Petero mwamʉbwɨra athɨ: «Mʉkangɨrɨtsya, bikwirire thwikale hano. Na thuhimbe hano ho hema ishathu: ngʉma yabya yɨwawe, eyɨndɨ yabya ya Mʉsa, n'eyɨndɨ yabya ya Elia.» Petero abyaga niathetsi ebyo agenda anegena. 34 Mo ndambi Petero abere anemʉnegena athyo, mokwahʉlʉka kɨfʉ kɨnene n'ɨshwɨkabo. Abɨga abo mobʉbaha babere balola ekɨfʉ ko kyamashwɨkabo. 35 Mo kɨfʉ ekyo momwonvwɨka mʉlenge nɨanegena athɨ: «Oyu nɨ Mʉgala aye yo nyashombolaga. Mʉgende omʉmʉthega amathwi!»
36 Mo ndambi omʉlenge oyo onvwɨkaga, abɨga abo mobashʉnga Yesʉ nɨahera yowene. Ebɨnwa bashʉngaga aho, mobayɨtsɨrɨra, mobathabwɨrabyo mʉndʉ n'omʉgʉma mo bɨro ebyo.
37 Bwabere bwakya, Yesʉ n'abɨga bʉwe bashathʉ abo mobandagala ko kɨthwa. Muhindano mʉnene wa bandʉ mwamʉgendera. 38 Mo muhindano oyo, mʉndʉ mʉgʉma mwahambala mʉ mʉlenge mʉnene athɨ: «Mʉkangɨrɨtsya, enyɨkʉshaba thagʉsha elisho ly'oko mwana aye. Kʉshangwa yo nyinawitheko yowene! 39 Omʉtsɨmʉ anagenda ayihuma kw'ɨye, aho n'aho nɨaleka nɨahambala n'imuthithimania, n'erɨfʉlo niryothsula ko bʉnʉ. Omʉtsɨmʉ athalɨ anamʉthokako tsʉba, na kandɨ anamunubya kʉtsɨbʉ. 40 Monyashabire abɨga bawe babɨnge omʉtsɨmʉ oyu, he mobalemirwe!»
41 Aho, Yesʉ mwashubya athɨ: «Imwe bandʉ ba munobwire muthawithe lwɨkɨrɨtsyo, kandɨ mʉlɨ babɨ kʉtsɨbʉ. Nyandagenda enyibya nemwe n'ɨhʉlɨkɨrɨtsya ebɨnwa byenyu ihika kɨro ki? Nyɨrethere omwana awe oyo yo hano!»
42 Mo ndambi omwana abyaga nɨaya ahalɨ Yesʉ, aho n'aho, omʉtsɨmʉ oyo mwamuhuma ahishi n'imuthithimania kʉtsɨbʉ. Hewethuwe Yesʉ mwakemera omʉtsɨmʉ. Mwalamya omwana oyo n'ɨmʉshʉbʉlɨtsya ishe. 43 Abandʉ boshi mobashweka kʉtsɨbʉ mw'ɨshʉnga amaka manene wa Gongo.
Mo ndambi eyo abandʉ boshi abo babyaga nɨbanemʉshweka bʉshana n'ebyoshi Yesʉ agenda akola. Yesʉ mwabwɨra abɨga bʉwe athɨ: 44 «Mʉthege amathwi bʉshana mwonvwe ebɨnwa enyishondya ɨbawɨra: Mʉgala w'oMʉndʉ ahirwa mo minwe y'abandʉ.» 45 Hewethuwe ebɨnwa ebyo Yesʉ abwɨragabo, mobathamɨnya nga binegenire bithi ki. Byabyaga nibibishire kʉbo bʉshana bathamɨnyagabyo. Na mobʉbaha ɨmʉbʉtsya nga binegenire bithi ki.
46 Kɨro kɨgʉma abɨga ba Yesʉ mobakubisania bamɨnye ɨndɨ nga yo mʉkʉlʉ mo kathi kabo. 47 Yesʉ abyaga nɨamamala ɨmɨnya emɨganɨtsye yabo. Bʉshana n'ekyo mwatsɨmba mwana mʉlere mwamuhira hofɨ naye. 48 Mwabwɨrabo athɨ: «Oyo ukokya mwana mʉlere yo ʉlɨ ng'oyu mw'ɨtsɨna lyaye, ni ingye amakokya. N'oyo unyikokya, kuthyo akokya oyo wanyɨthʉmaga. Nɨ kwenene, omʉlere mo kathi k'imwe boshi, oyo yo mʉkʉlʉ.»
49 Aho Yoani mwanegena athɨ: «Mʉkangɨrɨtsya, mothʉshʉnga kʉ mʉndʉ yo ʉbɨnga emɨtsɨmʉ mɨbɨ mw'ɨtsɨna lyawe. Hewethuwe mothʉmʉhangɨra kʉshangwa athalɨ w'omo kɨkembe kyethʉ.» 50 Yesʉ mwamʉbwɨra athɨ: «Mʉthamʉhangɨraga, kʉshangwa oyo ʉthalɨ nzigu enyu, nɨ w'oko lʉhande lwenyu.»
51 Ebɨro Yesʉ angirukibwe mo lʉbʉla byabyaga hofɨ n'ihika. Bʉshana n'ekyo, mwashʉnga ko bɨtholere ɨrʉkɨre ɨYerʉsalemʉ. 52 Mwathʉma bandʉ balebe bamʉthange embere. Abandʉ abo mobagenda n'ɨngɨra mʉ mʉrongo mʉgʉma w'aBasamarɨa, kʉshangwa bashondetsye Yesʉ yo bʉgonzero. 53 Hewethuwe abandʉ b'omo mʉrongo oyo mobathɨnda imukokya, kʉshangwa agenda aya ɨYerʉsalemʉ. 54 Abɨga bʉwe, Yakobo na Yoani babere bashʉnga ebyo, mobanegena bathɨ: «Nyinya-kowethʉ, ushondya thʉshabe mʉtsanwa athoke mo lʉbʉla bʉshana atsikyebo?» 55 Yesʉ mwabɨndʉka n'ɨkemerabo. 56 Aho, Yesʉ n'abɨga bʉwe mobagenda kʉ ʉndɨ mʉrongo.
57 Mo ndambi Yesʉ n'abɨga bʉwe babyaga bakɨnalɨ mo nzɨra, mʉndʉ mʉgʉma mwabwɨra Yesʉ athɨ: «Nyandagenda enyɨkʉkwama ahoshi wandaya.» 58 Yesʉ mwamʉbwɨra athɨ: «Emɨtherere yiwithe mashamba waro, n'ebɨronge biwithe nyʉthʉ sabyo. Hewethuwe oMʉgala w'oMʉndʉ athawithe n'aho anagonzera.»
59 Yesʉ mwabwɨra ʉndɨ mʉndʉ athɨ: «Nyɨkwame.» He omʉndʉ oyo mwanegena athɨ: «Nyinya-kowethʉ, thaleka nyathathanga ɨyatha thatha.» 60 Yesʉ mwamʉshʉbɨtsya athɨ: «Lika abaholi bagende bayathe abaholi babo. He ɨwe ʉgende ʉyafʉlɨre abandʉ bw'omwatsɨ w'oBwamɨ bwa Gongo.»
61 Ʉndɨ mʉndʉ mwabwɨra Yesʉ athɨ: «Nyinya-kowethʉ, nyagenda enyɨkʉkwama, hewethuwe thaleka nyathayalagana n'ekɨhanda kyaye.» 62 Yesʉ mwamʉbwɨra athɨ: «Omʉndʉ yo ʉthanga ɨrɨma nɨathashʉba lola enyuma, oyo ʉkola athyo athatholere ɨkolera oBwamɨ bwa Gongo.»