1 Aszáf zsoltára.

2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela.

3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!

4 Mentsétek meg a szegényt és szûkölködõt; a gonoszok kezébõl szabadítsátok ki.

5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.

6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely fõember.

8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

1 Žalm Azafův. Bůh stojí v shromáždění Božím, u prostřed bohů soud čině, a dí:

2 Dokudž souditi budete nespravedlivě, a osoby nešlechetných přijímati? Sélah.

3 Zastávejte bídného a sirotka, utištěného a chudého spravedliva vyhlašujte.

4 Vytrhněte bídného a nuzného, z ruky nešlechetných vytrhněte ho.

5 Ale nevědí nic, nerozumějí nic; ve tmách ustavně chodí, až se proto všickni základové země pohybují.

6 Řeklť jsem já byl: Bohové jste, a synové Nejvyššího vy všickni;

7 A však jako i jiní lidé zemřete, a jako jeden z knížat padnete.

8 Povstaniž, ó Bože, suď zemi; nebo ty dědičně vládneš všemi národy.