1 Em Jeová me refugiei; Como dizeis à minha alma: Fugi, qual pássaro, para o vosso monte?2 Pois eis que os iníquos armam o arco; Ajustam a sua seta na corda, Para dispararem do escuro contra os de reto coração.3 Quando os fundamentos forem destruídos, Que poderá fazer o justo?4 Jeová está no seu santo templo, Jeová tem no céu o seu trono: Os seus olhos contemplam, as suas pálpebras sondam os filhos dos homens.5 Jeová prova ao justo, Mas ao iníquo e ao que ama a violência, a sua alma os aborrece.6 Fará chover laços sobre os iníquos: Fogo, enxofre e vento abrasador serão o quinhão do seu copo.7 Pois Jeová é justo; ele ama a justiça; Os retos verão a seu rosto.

1 Az éneklõmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!2 Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívûekre lövöldözzenek.3 Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?4 Az Úr az õ szent templomában, az Úr trónja az egekben; az õ szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.5 Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelõjét, gyûlöli az õ lelke.6 Hálókat hullat a gonoszokra; tûz, kénkõ és égetõ szél az õ osztályrészök!7 Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az õ orczáját.