1 Jeová, não me repreendas na tua ira, Nem me castigues no teu furor.2 Compadece-te de mim, Jeová, porque eu me sinto abatido; Sara-me, Jeová, porque os meus ossos estão perturbados.3 A minha alma está também em extremo perturbada; Mas tu, Jeová, até quando?4 Volta-te, Jeová, livra a minha alma: Salva-me por amor da tua bondade.5 Pois na morte não há recordação de ti, No Cheol quem te dará louvor?6 Estou cansado do meu gemido; Todas as noites faço nadar a minha cama; Inundo de lágrimas o meu leito.7 A minha vista de mágoa desfalece, Tem-se envelhecido por causa de todos os meus adversários.8 Apartai-vos de mim, todos os que obrais a iniqüidade, Porque Jeová já ouviu a voz do meu pranto.9 Jeová já ouviu a minha súplica, Jeová receberá a minha oração.10 Todos os meus inimigos serão envergonhados e em extremo perturbados; Tornarão atrás, e serão envergonhados num momento.

1 Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.2 Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.3 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!4 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?5 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;6 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?7 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.8 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.9 Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.10 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. [ (Psalms 6:11) Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. ]