1 Quando Israel saiu do Egito, A casa de Jacó, dentre povo de língua estranha;2 Judá tornou-se-lhe o santuário, Israel, o seu domínio.3 O mar viu isto, e fugiu; O Jordão fugiu para trás.4 Os montes saltaram como carneiros, As colinas como cordeiros do rebanho.5 Que tens tu, ó mar, para fugires? E tu, ó Jordão, para recuares?6 Vós, montes, que saltais como carneiros; Vós, colinas, como cordeiros do rebanho?7 Treme, terra, na presença do Senhor, Na presença do Deus de Jacó,8 O qual converteu a rocha em lago de água, O seixo em fonte de água.

1 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:2 Júda lõn az õ szentséges [népe] és Izráel az õ királysága.3 A tenger látá õt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.4 A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?6 Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?7 Indulj meg te föld az Úr orczája elõtt, a Jákób Istene elõtt,8 A ki átváltoztatja a kõsziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.