1 Senhor, tu tens sido a nossa morada De geração em geração.2 Antes que nascessem os montes, Ou que tivesses formado a terra e o mundo, Desde a eternidade até a eternidade tu és Deus.3 Tu reduzes os mortais ao pó, E dizes: Tornai-vos, filhos dos homens.4 Pois mil anos aos teus olhos São como o dia de ontem, ao findar-se, E como vigília noturna,5 Tu os arrebatas, como por uma torrente, são eles qual um sono: De manhã são como a relva que cresce,6 De manhã brota e cresce; De tarde é ceifada e seca.7 Pois somos consumidos pela tua ira, E pela tua cólera somos conturbados.8 Diante de ti puseste as nossas iniqüidades, À luz do teu rosto os nossos pecados secretos.9 Pois todos os nossos dias se passam na tua ira; Gastamos os nossos anos como um suspiro.10 Os dias da nossa vida elevam-se a setenta anos, Ou, em caso de vigor, a oitenta anos; O que lhes faz o orgulho é enfado e miséria, Porque depressa passa, e voamos.11 Quem conhece o poder da tua ira, E a tua cólera segundo o temor que te é devido a ti?12 Ensina-nos a contar os nossos dias, De sorte que alcancemos um coração sábio.13 Volta, Jeová, até quando? E tem compaixão dos teus servos.14 Sacia-nos de manhã com a tua benignidade, Para que cantemos de júbilo e nos alegremos em todos os nossos dias.15 Alegra-nos por tantos dias quantos nos tens afligido, E pelos anos em que temos visto a adversidade.16 Apareçam aos teus servos as tuas obras, E a tua glória sobre seus filhos.17 Seja sobre nós a graça do Senhor nosso Deus; Estabelece tu sobre nós as obras das nossas mãos, Sim a obra das nossas mãos, estabelece-a.

1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága.2 Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!4 Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel.5 Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad;6 Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad.7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bûneinket a te orczádnak világa elé.9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.16 Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!