1 Quando eu clamar, responde-me, Deus da minha justiça; (Na angústia tens-me dado folga); Compadece-te de mim e ouve a minha oração.2 Até quando, varões ilustres, tornareis a minha glória em desonra? Amareis a vaidade, buscareis a mentira? (Selá)3 Sabei, porém, que Jeová distingue aquele que é piedoso; Jeová ouvirá, quando eu clamar a ele.4 Tremei, e não pequeis; Consultai no leito com o vosso coração e sossegai. (Selá)5 Oferecei sacrifícios de justiça, E confiai em Jeová.6 Muitos há que dizem: Quem nos mostrará algum bem? Levanta, Jeová, sobre nós a luz do teu rosto.7 Puseste no meu coração mais alegria Que a deles, quando o trigo e o mosto lhes abundam.8 Em paz me deitarei e dormirei num instante, Porque só tu, Jeová, fazes que eu habite em segurança.

1 Az éneklõmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.2 Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!3 Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsõségem? [Meddig] szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.4 Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!5 Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.6 Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.7 Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!8 Nagyobb örömöt adsz [így] szívembe, mint a mikor sok az õ búzájok és boruk. [ (Psalms 4:9) Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. ]