1 És elköltözék onnan Ábrahám a déli tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és tartózkodék Gérárban.
2 És monda Ábrahám Sáráról az õ feleségérõl: Én húgom õ. Elkülde azért Abimélek Gérárnak királya, és elviteté Sárát.
3 De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van.
4 Abimélek pedig nem illette vala õt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?
5 Avagy nem õ mondotta-é nékem: én húgom õ; s ez is azt mondotta: én bátyám õ. Szívem ártatlanságában, és kezeim tisztaságában cselekedtem ezt.
6 És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy szívednek ártatlanságában mívelted ezt, azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt.
7 Mostan azért add vissza az embernek az õ feleségét, mert Próféta õ: és imádkozik te éretted, és élsz; hogyha pedig vissza nem adod: tudd meg, hogy halállal halsz meg te, és minden hozzád tartozó.
8 Felkele azért Abimélek reggel, és elõhívatá minden szolgáját, s fülök hallatára mindezeket elbeszélé és az emberek igen megfélemlének.
9 És hívatá Abimélek Ábrahámot, és monda néki: Mit cselekedtél mi velünk? És mit vétettem te ellened, hogy én reám és az én országomra ilyen nagy bûnt hoztál? A miket cselekedni nem szabad, olyan dolgokat cselekedtél ellenem.
10 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mit láttál, hogy ezt a dolgot cselekedted?
11 Felele Ábrahám: Bizony azt gondoltam: nincsen istenfélelem e helyen, és megölnek engem az én feleségemért.
12 De valósággal húgom is, az én atyámnak leánya õ, csakhogy nem az én anyámnak leánya; és így lõn feleségemmé.
13 És lõn hogy a mikor kibujdostata engem az Isten az én atyámnak házából, azt mondám néki: Ilyen kegyességet cselekedjél én velem, mindenütt valahová megyünk, azt mondjad én felõlem: én bátyám ez.
14 Akkor Abimélek vett juhokat, ökröket, szolgákat és szolgálókat, és adá Ábrahámnak, és vissza adá néki Sárát is az õ feleségét.
15 És monda Abimélek: Ímé elõtted van az én országom, a hol tenéked jónak tetszik, ott lakjál.
16 Sárának pedig monda: Ímé ezer ezüst pénzt adtam a te bátyádnak, ímé az neked a szemek befedezõje mindazok elõtt, a kik veled vannak; és így mindenképen igazolva vagy.
17 Könyörge azért Ábrahám az Istennek, és meggyógyítá Isten Abiméleket, és az õ feleségét, és az õ szolgálóit, és szûlének.
18 Mert az Úr erõsen bezárta vala az Abimélek háza népének méhét, Sáráért az Ábrahám feleségéért.
1 亚伯拉罕从那里迁到南地, 就住在加低斯和书珥中间。亚伯拉罕寄居在基拉耳的时候,
2 曾经提到他的妻子撒拉说: "她是我的妹妹。"于是基拉耳王亚比米勒派人来把撒拉取了去。
3 当夜, 神在梦中来到亚比米勒那里, 对他说: "你该死, 因为你接来的那女人, 是个有夫之妇。"
4 亚比米勒还没有亲近撒拉, 所以他说: "我主啊, 连正义的人你也要杀害吗?
5 那人岂不是对我说: ‘她是我的妹妹’吗?就是那女人自己也说: ‘他是我的哥哥’。我作这事, 是手洁心清的。"
6 神在梦中对他说: "我也知道你作这事, 是问心无愧的, 所以我也阻止你, 免得你得罪我。因此我不容许你接触她。
7 现在你要把那人的妻子还给他, 因为他是先知, 他要为你祷告, 你才可以存活。你若不还给他, 你当知道, 你和所有属你的, 都死定了。"
8 亚比米勒清早起来, 召了他的众臣仆来, 把这一切都说给他们听, 以致他们都很惧怕。
9 亚比米勒把亚伯拉罕召了来, 对他说: "你为什么向我们这样行呢?我在什么事上得罪了你, 以致你给我和我的国带来这个大罪呢?你对我作了不应该作的事。"
10 亚比米勒又对亚伯拉罕说: "你为了什么缘故要这样作呢?"
11 亚伯拉罕回答: "因为我以为这地方必定没有敬畏 神的人, 他们会因我妻子的缘故杀我。
12 何况她也实在是我的妹妹; 她原是我同父异母的妹妹, 后来作了我的妻子。
13 神叫我离开我父家, 在外飘流的时候, 我对她说: ‘我们无论到什么地方去, 你都要对人说: "他是我的哥哥。"这就是你待我的恩情了。’"
14 亚比米勒取了些牛羊、仆婢, 送给亚伯拉罕, 又把亚伯拉罕的妻子撒拉还给他。
15 亚比米勒说: "看哪, 我的国土都在你面前, 你喜欢哪里, 就住在哪里吧。"
16 他又对撒拉说: "看哪, 我给了你哥哥一千银子, 作你在全家人面前的遮羞钱。这样, 你在众人面前就算清白了。"
17 亚伯拉罕祷告 神, 神就医好了亚比米勒和他的妻子, 以及他的众婢女, 使她们能生育。
18 因为耶和华为了亚伯拉罕妻子撒拉的缘故, 曾经使亚比米勒家中所有的妇女, 都不能生育。