1 Jákób pedig felemelé szemeit és látá, hogy ímé Ézsaú jõ vala, és négyszáz férfiú õ vele; megosztá azért a gyermekeket Lea mellé, Rákhel mellé, és két szolgálója mellé.
2 És elõreállítá a szolgálókat és azok gyermekeit, ezek után Leát és az õ gyermekeit, Rákhelt pedig és Józsefet leghátul.
3 Maga pedig elõttök megy vala, és hétszer hajtá meg magát a földig, a míg bátyjához juta.
4 Ézsaú pedig eleibe futamodék és megölelé õt, nyakába borúla, s megcsókolá õt, és sírának.
5 És felemelé szemeit s látá az asszonyokat és a gyermekeket, és monda: Kicsodák ezek teveled? Õ pedig monda: A gyermekek, kikkel Isten megajándékozta a te szolgádat.
6 És közelítének a szolgálók, õk és gyermekeik és meghajták magokat.
7 Elérkezék Lea is az õ gyermekeivel, és meghajták magokat; utoljára érkezék József és Rákhel, és õk is meghajták magokat.
8 És monda [Ézsaú:] Mire való ez az egész sereg, melyet elõltalálék? És felele: Hogy kedvet találjak az én uram szemei elõtt.
9 És monda Ézsaú: Van nekem elég, jó öcsém, legyen tiéd, a mi a tiéd.
10 Monda pedig Jákób: Ne úgy, kérlek, hanem ha kedvet találtam szemeid elõtt, fogadd el ajándékomat az én kezembõl; mert a te orczádat úgy néztem, mintha az Isten orczáját látnám, és te kegyesen fogadál engem.
11 Vedd el kérlek az én ajándékomat, melyet hoztam néked, mivelhogy az Isten kegyelmesen cselekedett én velem, és mindenem van nékem. És unszolá õt, és elvevé.
12 És monda: Induljunk, menjünk el, és én elõtted megyek.
13 Felele néki [Jákób]: Az én uram jól tudja, hogy e gyermekek gyengék, és hogy szoptatós juhokkal és barmokkal vagyok körûl, a melyeket ha csak egy napig zaklatnak is, a nyájak mind elhullanak.
14 Menjen el azért az én uram az õ szolgája elõtt, én is elballagok lassan, a jószág lépése szerint, a mely elõttem van, és a gyermekek lépése szerint, míg eljutok az én uramhoz Széirbe.
15 És monda Ézsaú: Hadd rendeljek melléd néhányat a nép közûl, mely velem van. S ez monda: Minek az? csak kedvet találjak az én uram szemei elõtt.
16 Visszatére tehát Ézsaú még az nap az õ útján Széir felé.
17 Jákób pedig méne Szukkóthba és építe magának házat, barmainak pedig hajlékokat csinála, s azért nevezé a hely nevét Szukkóthnak.
18 Annakutána minden bántás nélkül méne Jákób Mésopotámiából jövet Sekhem városába, mely vala a Kanaán földén, és letelepedék a város elõtt.
19 És megvevé a mezõnek azt a részét, a hol sátorát felvonta vala, Khámornak a Sekhem atyjának fiaitól száz pénzen.
20 És oltárt állíta ott, és nevezé azt [ily névvel:] Isten, Izráel Istene.
1 雅各举目观看， 见以扫带着四百人来了； 他就把孩子分开三队， 交给利亚、拉结和两个婢女。
2 他叫两个婢女和她们的孩子走在前头， 利亚和她的孩子跟着， 拉结和约瑟走在最后。
3 他自己却走在他们前面， 七次俯伏在地， 直到走近他哥哥跟前。
4 以扫跑来迎接他， 拥抱他， 伏在他颈项上， 与他亲嘴； 两个人都哭了。
5 以扫举目观看， 看见妇人和孩子， 就问： "这些与你同来的人是谁？"雅各回答： "是 神赐给你仆人的孩子。"
6 于是， 两个婢女和她们的孩子上前下拜。
7 利亚和她的孩子也上前下拜， 随后， 约瑟和拉结也上前下拜。
8 以扫又问： "我遇见的这一群牲畜， 是什么意思呢？"雅各回答： "是要讨我主喜悦的。"
9 以扫说： "弟弟啊， 我已经很富有了， 你的仍归你吧。"
10 雅各说： "请不要这样， 我若得你的喜悦， 就求你从我手里收下这些礼物吧； 因为我看见了你的面， 就好像见了 神的面； 你实在恩待了我。
11 请你收下我带来给你的礼物， 因为 神施恩给我， 我什么都有了。"雅各再三恳求他， 他才收下了。
12 以扫说： "我们起程前行吧， 我和你一起走。"
13 雅各对他说： "我主知道孩子们还年幼娇嫩； 牛羊也正在乳养的时候， 需要我的照顾； 如果要催赶它们走一天的路， 恐怕所有牲畜都要死了。
14 请我主在仆人前头先行； 我要照着在我面前群畜和孩子们的速度， 慢慢前行， 直走到西珥我主那里去。"
15 以扫说： "让我把跟随我的人留几个在你这里吧。"雅各说： "为什么要这样呢？只要我得我主的喜悦就是了。"
16 于是， 以扫在那一天回西珥去了。
17 雅各却起程到疏割去， 在那里为自己建造了一座房子， 又为牲畜搭了些草棚， 因此给那地方起名叫疏割。
18 雅各从巴旦．亚兰回来的时候， 平平安安地到了迦南地的示剑城， 在城的对面支搭了帐棚。
19 他支搭帐棚的那块地， 是他用一百块银子向示剑的父亲哈抹的子孙买来的。
20 在那里雅各建了一座坛， 给它起名叫伊利．伊罗伊．以色列。