1 Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2 A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

3 És monda Isten: Legyen világosság: és lõn világosság.

4 És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl.

5 És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lõn este és lõn reggel, elsõ nap.

6 És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl.

7 Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektõl. És úgy lõn.

8 És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lõn este, és lõn reggel, második nap.

9 És monda Isten: Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lõn.

10 És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyûlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

11 Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lõn.

12 Hajta tehát a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet az õ neme szerint, és gyümölcstermõ fát, a melynek gyümölcsében mag van az õ neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

13 És lõn este és lõn reggel, harmadik nap.

14 És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendõknek.

15 És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn.

16 Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

17 És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

18 És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtõl. És látá Isten, hogy jó.

19 És lõn este és lõn reggel, negyedik nap.

20 És monda Isten: Pezsdûljenek a vizek élõ állatok nyüzsgésétõl; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.

21 És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az õ nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesõt az õ neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

22 És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.

23 És lõn este és lõn reggel, ötödik nap.

24 Azután monda az Isten: Hozzon a föld élõ állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lõn.

25 Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó.

26 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

27 Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket.

28 És megáldá Isten õket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

29 És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fûvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.

30 A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élõ lélek van, a zöld fûveket [adom] eledelûl. És úgy lõn.

31 És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lõn este és lõn reggel, hatodik nap.

1 起初， 神创造天地。

2 地是空虚混沌； 深渊上一片黑暗； 神的灵运行在水面上。

3 神说： "要有光！ "就有了光。

4 神看光是好的， 他就把光暗分开了。

5 神称光为昼， 称暗为夜。有晚上， 有早晨； 这是第一日。

6 神说： "众水之间要有穹苍， 把水和水分开！ "事就这样成了。

7 神造了穹苍， 把穹苍以下的水和穹苍以上的水分开了。

8 神称穹苍为天。有晚上， 有早晨； 这是第二日。

9 神说： "天下的水要聚在一处， 使旱地露出来！ "事就这样成了。

10 神称旱地为地， 称水的聚处为海。 神看这是好的。

11 神说： "地上要长出青草、结种子的蔬菜和结果子的树木， 各从其类， 在地上的果子都包着核！ "事就这样成了。

12 于是， 地上长出了青草和结种子的蔬菜， 各从其类； 又长出结果子的树木， 各从其类， 果子都包着核。 神看这是好的。

13 有晚上， 有早晨； 这是第三日。

14 神说： "在天上穹苍中， 要有光体来分昼夜； 这些光体要作为记号， 定节令、日子和年岁；

15 它们要在天上穹苍中发光， 照耀地上！ "事就这样成了。

16 于是， 神造了两个大光体， 大的管昼， 小的管夜； 又造了星星。

17 神把这些光体安放在天上穹苍中， 照耀地上，

18 管昼夜， 分光暗。 神看这是好的。

19 有晚上， 有早晨； 这是第四日。

20 神说： "水要滋长生物； 地上和天空之中， 要有雀鸟飞翔！ "

21 于是， 神创造了大鱼和在水中滋生各种能活动的生物， 各从其类； 又创造了各种有翅膀的飞鸟， 各从其类。 神看这是好的。

22 神就赐福给它们， 说： "要繁殖增多， 充满海洋； 雀鸟也要在地上增多！ "

23 有晚上， 有早晨； 这是第五日。

24 神说： "地上要生出活物来， 各从其类； 牲畜、昆虫和地上的野兽， 各从其类！ "事就这样成了。

25 于是， 神造了地上的野兽， 各从其类； 牲畜， 各从其类； 地上的各种昆虫， 各从其类。 神看这是好的。

26 神说： "我们要照着我们的形象， 按着我们的样式造人； 使他们管理海里的鱼、空中的鸟、地上的牲畜， 以及全地， 和地上所有爬行的生物！ "

27 于是， 神照着自己的形象创造人； 就是照着他的形象创造了人； 他所创造的有男有女。

28 神就赐福给他们， 对他们说： "要繁殖增多， 充满这地， 征服它； 也要管理海里的鱼、空中的鸟和地上爬行的所有生物。"

29 神说： "看哪！ 我把全地上结种子的各样蔬菜， 和一切果树上有种子的果子， 都赐给你们作食物。

30 至于地上的各种野兽， 空中的各种飞鸟， 和地上爬行有生命的各种活物， 我把一切青草蔬菜赐给它们作食物。"事就这样成了。

31 神看他所造的一切都很好。有晚上， 有早晨； 这是第六日。