1 Kiméne pedig Dína, Leának leánya, kit Jákóbnak szûlt vala, hogy meglátogassa annak a földnek leányait.

2 És meglátá õt Sekhem, a Khivveus Khámornak, az ország fejedelmének fia, és elragadá õt, és vele hála és erõszakot tesz vala rajta.

3 És ragaszkodék az õ lelke Dínához a Jákób leányához, és megszereté a leányt és szívéhez szól vala a leánynak.

4 Szóla pedig Sekhem Khámornak az õ atyjának, mondván: Vedd nékem feleségûl ezt a leányt.

5 És meghallá Jákób, hogy megszeplõsítette Dínát, az õ leányát, fiai pedig a mezõn valának a barommal, azért veszteg marada Jákób, míg azok megjövének.

6 És kiméne Khámor, Sekhem atyja Jákóbhoz, hogy szóljon vele.

7 Mikor Jákób fiai megjövének a mezõrõl és meghallák a [dolgot,] elkeseredének s nagyon megharaguvának azok az emberek, azért hogy ocsmányságot cselekedett Izráelben, Jákób leányával hálván, a minek nem kellett volna történni.

8 És szóla nékik Khámor, mondván: Az én fiam Sekhem, lelkébõl szereti a ti leányotokat, kérlek, adjátok azt néki feleségûl.

9 És szerezzetek velünk sógorságot: a ti leányaitokat adjátok nékünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak,

10 És lakjatok velünk; a föld elõttetek van, lakjátok, s kereskedjetek rajta és bírjátok azt.

11 Sekhem is monda a [Dína] atyjának és az õ bátyjainak: Hadd találjak kedvet elõttetek, és valamit mondotok nékem, megadom.

12 Akármily nagy jegyadományt és ajándékot [kivántok,] megadom a mint mondjátok nékem, [csak] adjátok nékem a leányt feleségûl.

13 A Jákób fiai pedig álnokul felelének Sekhemnek és Khámornak az õ atyjának, és szólának, mivelhogy megszeplõsítette Dínát az õ húgokat,

14 És mondának nékik: Nem mívelhetjük e dolgot, hogy a mi húgunkat körûlmetélkedetlen férfiúnak adjuk; mert ez nékünk gyalázat volna.

15 Veletek csak úgy egyezünk, ha hasonlókká lesztek hozzánk, hogy minden férfiú körûlmetélkedjék ti köztetek.

16 Így a mi leányainkat néktek adjuk, és a ti leányaitokat magunknak vesszük, veletek lakozunk, és egy néppé leszünk;

17 Hogyha pedig nem hallgattok reánk, hogy körûlmetélkedjetek: felveszszük a mi leányunkat és elmegyünk.

18 És tetszék azoknak beszéde Khámornak, és Sekhemnek a Khámor fiának.

19 Nem is halasztá az ifjú a dolog véghezvitelét, mivelhogy igen szereti vala a Jákób leányát; néki pedig atyja házanépe között mindenkinél nagyobb becsûlete vala.

20 Elméne azért Khámor és Sekhem az õ fia az õ városuk kapujába; és szólának az õ városuk férfiaival, mondván:

21 Ezek az emberek békességesek velünk, hadd lakjanak e földön, és kereskedjenek benne, mert ímé e föld elég tágas nékik; az õ leányaikat vegyük magunknak feleségûl, és a mi leányainkat adjuk nékik.

22 De csak úgy egyeznek bele e férfiak, hogy velünk lakjanak és egy néppé legyenek velünk, ha minden férfiú körûlmetélkedik közöttünk, a miképen õk is körûl vannak metélkedve.

23 Nyájaik, jószáguk, és minden barmuk nemde nem miéink lesznek-é? csak egyezzünk meg velök, akkor velünk laknak.

24 És engedének Khámornak, és Sekhemnek az õ fiának mindenek, a kik az õ városa kapuján kijárnak vala, és körûlmetélkedék minden férfiú, a ki az õ városa kapuján kijár vala.

25 És lõn harmadnapon, mikor ezek a seb fájdalmában valának, a Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dínának bátyjai, fegyvert ragadának s bátran a városra ütének és minden férfit megölének.

26 Khámort, és az õ fiát Sekhemet fegyver élére hányák, és elvivék Dínát a Sekhem házából, és kimenének.

27 A Jákób fiai a megölteknek esének és feldúlák a várost, mivelhogy megszeplõsítették vala az õ húgokat.

28 Azok juhait, barmait, szamarait, és valami a városban, és a mezõn vala, elvivék.

29 És minden gazdagságukat, minden gyermekeiket és feleségeiket fogva vivék és elrablák, és mindent a mi a házban vala.

30 És monda Jákób Simeonnak és Lévinek: Megháborítottatok engem, [és] utálatossá tettetek e föld lakosai elõtt, a Kananeusok és Perizeusok elõtt; én pedig kevesed magammal vagyok, és ha összegyûlnek ellenem, levágnak, és eltörölnek engem, mind házam népével egybe.

31 Azok pedig mondának: Hát mint tisztátalan személylyel, úgy kellett-é bánni a mi húgunkkal?

1 利亚给雅各所生的女儿底拿， 出去要看看当地的女子。

2 当地的首长， 希未人哈抹的儿子示剑， 看见她， 就拉住她， 把她强奸， 污辱了她。

3 示剑的心恋慕雅各的女儿底拿， 他深爱这少女， 就用甜言蜜语安慰她。

4 示剑对他父亲哈抹说： "求你为我聘这女子为妻。"

5 雅各听见示剑奸污了他的女儿底拿； 但那时他的儿子正在田间看守他的牲畜， 所以他没有作声， 只等他们回来。

6 示剑的父亲哈抹出来见雅各， 要与他商议。

7 雅各的儿子听见了这事， 就从田间回来； 各人都感到非常悲痛和忿怒， 因为示剑在以色列中作了丑事， 就是把雅各的女儿奸污了， 这是不应该作的。

8 哈抹与他们商议说： "我儿子示剑的心依恋你们家的女儿， 请你们把她给我的儿子为妻吧。

9 你们与我们可以彼此结亲； 你们可以把女儿嫁给我们， 也可以娶我们的女儿为妻。

10 这样， 你们可以与我们同住； 这地就摆在你们面前， 只管在其中居住， 来往作买卖， 购置产业吧。"

11 示剑对底拿的父亲和她的兄弟说： "但愿我得你们的喜悦， 无论你们要什么， 我必给你们。

12 任由你们向我要多重的聘金和多大的礼物， 我必照你们所说的给你们， 只要你们把这少女给我为妻就是了。"

13 雅各的众子， 因为示剑奸污了他们的妹妹底拿， 就用欺诈的话回答示剑和他父亲哈抹，

14 对他们说： "我们不能把妹妹给一个没有受割礼的人为妻， 因为那是我们的耻辱。

15 只有一个条件， 我们才可以答允你们， 就是你们当中所有的男子都受割礼， 像我们一样。

16 我们就可以把女儿嫁给你们， 也可以娶你们的女儿为妻； 我们可以与你们同住， 大家成为一族人。

17 但如果你们不肯听从我们受割礼， 我就要把我们家的女儿带走了。"

18 哈抹和他儿子示剑觉得他们的提议很好。

19 那少年就立刻照着去作， 因为他喜爱雅各的女儿； 他在他父亲的全家中又是最受尊敬的。

20 哈抹和他儿子示剑来到自己的城的门口， 对城里的人说：

21 "这些人与我们和平相处， 不如让他们在这地居住， 来往作买卖吧。这地两边都很宽阔， 可以容纳他们； 我们可以娶他们的女儿为妻， 也可以把我们的女儿嫁给他们。

22 但是只有一个条件， 这些人才应允与我们同住， 大家成为一族人， 就是我们中间所有的男子都受割礼， 好像他们受了割礼一样。

23 这样他们的牲畜、财产和所有的牲口， 不都要归我们所有吗？只要我们应允他们的条件， 他们就与我们同住了。"

24 所有从城门出入的人， 都听从了哈抹和他儿子示剑的话。于是， 所有从城门出入的男子， 都受了割礼。

25 到了第三天， 他们正在疼痛的时候， 雅各的两个儿子， 就是底拿的哥哥西缅和利未拿着刀剑， 趁着他们想不到的时候， 进了那城， 把所有的男子都杀了。

26 又用刀剑杀了哈抹和他儿子示剑， 然后从示剑的家里把底拿带走。

27 雅各的儿子因为他们的妹妹被人奸污了， 就来到被杀的人那里， 抢掠那城，

28 夺去他们的羊群、牛群和驴， 以及城里和田间所有的，

29 又把他们所有的财物、孩子和妇女都掳去。屋里所有的东西， 都抢掠一空。

30 雅各对西缅和利未说： "你们连累了我， 使我在这地的居民， 就是在迦南人和比利洗人中间， 成了可憎的人。我们人数不多， 如果他们联合起来对付我， 攻击我， 我和我的家就必灭绝了。"

31 他们回答说： "他怎可以待我们的妹妹好像妓女一样呢？"