1 Jákób pedig lakozék az õ atyja bujdosásának földén, Kanaán földén.

2 Ezek a Jákób nemzetségének dolgai: József tizenhét esztendõs korában az õ bátyjaival együtt juhokat õriz vala, bojtár vala Bilhának és Zilpának az õ atyja feleségeinek fiai mellett, és József rossz híreket hord vala felõlük az õ atyjuknak.

3 Izráel pedig minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala õt; és czifra ruhát csináltat vala néki.

4 Mikor pedig láták az õ bátyjai, hogy atyjuk minden testvére közt õt szereti legjobban, meggyûlölik vala, és jó szót sem bírnak vala hozzá szólani.

5 És álmot álmodék József és elbeszélé az õ bátyjainak; és azok annál inkább gyûlölik vala õt.

6 Mert monda nékik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.

7 Ímé kévéket kötünk vala a mezõben, és ímé az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körûlállanak, és az én kévém elõtt meghajolnak vala.

8 És mondának néki az õ bátyjai: Avagy király akarsz-é lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-é rajtunk? S annál is inkább gyûlölik vala õt álmáért és beszédéért.

9 Más álmot is álmodék, és elbeszélé azt az õ bátyjainak, mondván: ímé megint álmot álmodtam; ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én elõttem.

10 S elbeszélé atyjának és bátyjainak, és az õ atyja megdorgálá õt, mondván néki: Micsoda álom az a melyet álmodtál? Avagy elmegyünk-é, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te elõtted a földig?

11 Irígykednek vala azért reá az õ bátyjai; az õ atyja pedig elméjében tartja vala e dolgot.

12 Mikor pedig az õ bátyjai elmenének Sikhembe, hogy az õ atyjok juhait õrizzék;

13 Monda Izráel Józsefnek: A te bátyáid avagy nem Sikhemben legeltetnek-é? Jöszte, és én hozzájok küldelek téged. Õ pedig monda: Ímhol [vagyok].

14 És monda néki: Menj el, nézd meg, hogy s mint vagynak a te bátyáid és a juhok, s hozz hírt nékem. Elküldé tehát õt Hebron völgyébõl, és méne Sikhembe.

15 Elõtalálá pedig õt egy ember, mikor a mezõben bolyong vala, és megkérdé õt az az ember, mondván: Mit keressz?

16 És monda: Az én bátyáimat keresem, kérlek, mondd meg nékem, hol legeltetnek?

17 És monda az ember: Elmentek innen, mert hallám, hogy mondák: Menjünk Dóthánba. Elméne azért József az õ bátyjai után, és megtalálá õket Dóthánban.

18 Mikor távolról megláták, minekelõtte közel ért volna hozzájok, összebeszélének, hogy megölik.

19 És szólának egymás között: Ímhol jõ az álomlátó!

20 Most hát jertek öljük meg õt, és vessük õt valamelyik kútba; és azt mondjuk, hogy fenevad ette meg, és meglátjuk, mi lesz az õ álmaiból.

21 Meghallá pedig Rúben és megmenté õt kezökbõl, és mondá: Ne üssük õt agyon.

22 És mondá nékik Rúben: Ne ontsatok vért, vessétek õt ebbe a kútba, a mely itt a pusztában van, de kezet ne vessetek reá. Azért, hogy megszabadítsa õt kezökbõl, hogy visszavigye atyjához.

23 És lõn, a mint oda ére József az õ bátyjaihoz, letépték Józsefrõl az õ felsõ ruháját, a czifra ruhát, mely rajta vala.

24 És megragadák õt és beleveték a kútba; a kút pedig üres vala, nem vala víz benne.

25 Azután leûlének kenyerezni, és felemelék szemeiket, és láták, hogy ímé egy Ismáelita karaván jõ vala Gileádból, és azoknak tevéi visznek vala fûszerszámot, balzsamot és mirhát, menvén, hogy alávigyék Égyiptomba.

26 És monda Júda az õ atyjafiainak: Mi haszna, ha megöljük a mi atyánkfiát, és eltitkoljuk az õ vérét?

27 Jertek adjuk el õt az Ismáelitáknak, és ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, vérünkbõl való õ. És hallgatának rá az õ atyjafiai.

28 És menének arra Midiánita kereskedõ férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: [azok] pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.

29 És visszatére Rúben a kúthoz, és ímé József nem vala a kútban, és megszaggatá ruháit.

30 És megtére az õ atyjafiaihoz, és monda: Nincsen a gyermek, és én, merre menjek én?

31 Akkor vevék a József felsõ ruháját, és leölének egy kecskebakot, és belemárták a felsõ ruhát a vérbe.

32 És elküldék a czifra ruhát, és elvivék atyjokhoz és mondának: Ezt találtuk, ismerd meg, fiad ruhája-é vagy nem?

33 És megismeré azt, és monda: Fiam felsõ ruhája ez, fenevad ette meg õt, bizony széllyelszaggatta Józsefet.

34 És megszaggatá Jákób ruháit, és zsákba öltözék és gyászolá az õ fiát sokáig.

35 Felkelének pedig minden õ fiai, és minden õ leányai, hogy vígasztalják õt, de nem akara vígasztalódni, hanem monda: Sírva megyek fiamhoz a sírba; és siratá õt az atyja.

36 A Midiániták pedig eladák õt Égyiptomba Pótifárnak, a Faraó fõemberének, a testõrök fõhadnagyának.

1 雅各住在他父亲寄居的地方， 就是迦南地。

2 雅各的历史记在下面： 约瑟十七岁的时候， 与他的哥哥们一同牧羊。他是个孩童， 与他父亲的妾， 辟拉和悉帕的众子， 常在一起。约瑟把他们的恶行报告给父亲。

3 以色列爱约瑟过于爱其他的儿子， 因为约瑟是他年老时生的。他给约瑟做了一件彩色长衣。

4 约瑟的哥哥们见父亲爱约瑟过于爱他们， 就恨约瑟， 不能与他和和气气地说话。

5 约瑟作了一个梦， 把梦告诉哥哥们， 他们就越发恨他。

6 约瑟对他们说： "请听我所作的这个梦：

7 我们正在田间捆麦子， 我的麦捆忽然站立起来， 你们的麦捆都来围着我的下拜。"

8 他的哥哥们对他说： "你真的要作我们的王吗？真的要管辖我们吗？"他们就为了约瑟的梦和他的话， 越发恨他。

9 后来约瑟又作了一个梦， 也把梦向哥哥们述说了。他说： "我又作了一个梦， 我梦见太阳、月亮和十一颗星向我下拜。"

10 约瑟把梦向他父亲和哥哥们述说了， 他父亲就斥责他， 说： "你所作的这梦是什么梦呢？我和你母亲， 以及你的兄弟， 真的要来俯伏在地向你下拜吗？"

11 他哥哥们都嫉妒他， 他父亲却把这事记在心里。

12 约瑟的哥哥们去了示剑， 牧放他们父亲的羊群。

13 以色列对约瑟说： "你的哥哥们不是在示剑牧放羊群吗？来吧， 我要派你到他们那里去。"约瑟回答他： "我在这里。"

14 以色列对他说： "你去看看你的哥哥们是不是平安， 羊群是不是平安， 就回来告诉我。"于是打发他离开希伯仑谷， 他就到示剑去了。

15 有人遇见约瑟在田间迷了路， 就问他说： "你找什么？"

16 他回答： "我正在找我的哥哥们， 请你告诉我他们在哪里牧放羊群。"

17 那人说： "他们已经离开了这里； 我听见他们说： ‘我们要到多坍去。’"于是约瑟去追寻哥哥们， 结果在多坍找到了他们。

18 他们远远就看见了他； 趁他还没有走近， 大家就谋害他， 要把他杀死。

19 他们彼此说： "看哪， 那作梦的人来了。

20 来吧， 我们把他杀了， 丢在一个枯井里， 就说有猛兽把他吃了。我们要看看他的梦将来要怎么样。"

21 流本听见了， 要救约瑟脱离他们的手。他说： "我们不可取他的性命。"

22 流本又对他们说： "不可流他的血， 可以把他丢在这旷野的枯井里， 不可下手害他。"流本的意思是要救他脱离他们的手， 把他带回去给他的父亲。

23 约瑟到了哥哥们那里， 他们就脱去他的外衣， 就是他穿在身上的那件彩衣。

24 他们拿住约瑟， 把他丢在枯井里。那井是空的， 里面没有水。

25 他们坐下吃饭， 举目观看， 见有一群以实玛利人从基列来。他们的骆驼载着香料、乳香和没药， 要带下埃及去。

26 犹大对他的众兄弟说： "我们杀了我们的兄弟， 把他的血隐藏起来， 究竟有什么益处呢？

27 我们不如把他卖给以实玛利人， 不要下手害他， 因为他是我们的兄弟， 我们的骨肉。"众兄弟就听从了他。

28 有些米甸的商人经过那里， 约瑟的哥哥们就把约瑟从枯井里拉上来， 以二十块银子把他卖给以实玛利人。以实玛利人就把约瑟带到埃及去了。

29 流本回到枯井那里， 见约瑟不在井里， 就撕裂自己的衣服。

30 他回到兄弟们那里去， 说： "孩子不见了， 我可到哪里去呢？"

31 于是， 他们宰了一只公山羊， 把约瑟的长衣蘸在血里；

32 然后打发人把彩衣送到他们父亲那里， 说： "这是我们找到的。请你认一认， 是你儿子的长衣不是？"

33 他认出这件长衣， 就说： "是我儿子的长衣， 有猛兽把他吃了。约瑟真的被撕碎了。"

34 雅各就撕裂自己的衣服， 腰束麻布， 为他儿子哀悼了很多日子。

35 他所有的儿女都起来安慰他， 他却不肯接受他们的安慰， 说： "我要悲悲哀哀地下到阴间， 到我的儿子那里去。"约瑟的父亲就为他哀哭。

36 米甸人后来把约瑟卖到埃及去， 卖给法老的一个臣宰， 军长波提乏。