1 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklõmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

2 Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente elõtted vagyok:

3 Jusson elõdbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

4 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

5 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

6 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.

7 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

8 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

9 Elszakasztottad ismerõseimet tõlem, útálattá tettél elõttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

10 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

11 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

12 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hûségedet a pusztulás helyén?

13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

14 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

15 Miért vetsz el hát Uram engem, [és] rejted el orczádat én tõlem?

16 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

17 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

18 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. [ (Psalms 88:19) Elszakasztottál tõlem barátot és rokont; ismerõseim a - setétség. ]

1 耶和华、拯救我的 神啊! 我昼夜都在你面前哀求。

2 愿我的祷告达到你面前, 求你留心听我的呼求。

3 因为我饱经忧患, 我的性命临近阴间。

4 我被列在下坑的人中, 就像一个没有气力的人一样。

5 我被弃在死人之中, 好像被杀的人躺在坟墓里; 你不再记念他们, 他们也和你("你"原文作"你的手")隔绝了。

6 你把我放在最深的坑里, 把我放在黑暗的地方和深渊里。

7 你的烈怒重重地压着我, 你的波浪从四方八面把我淹盖。(细拉)

8 你使我的知己都远离我, 使我成为他们所厌恶的。我被囚禁, 不能外出。

9 我的眼睛因困苦而昏花; 耶和华啊, 我天天向你呼求, 向你举手祷告。

10 你要为死人行奇事吗?阴魂会起来称谢你吗?(细拉)

11 在坟墓里有人述说你的慈爱吗?在灭亡之地("灭亡之地"原文作"亚巴顿")有人述说你的信实吗?

12 你的奇事在黑暗里有人知道吗?你的公义在那遗忘之地有人知道吗?

13 耶和华啊! 我却向你呼求, 我的祷告在早晨达到你面前。

14 耶和华啊! 你为什么丢弃我?为什么掩面不顾我?

15 我自幼受苦, 几乎死亡; 我受了惊吓, 以致困惑不安("困惑不安"原文意义难确定)。

16 你的烈怒把我淹没, 你的惊吓把我除灭。

17 这些终日像水一样环绕我, 一起把我围困。

18 你使我挚爱的和同伴都远离我, 黑暗成了我的知己。