1 Az éneklõmesternek a sósannimra; Dávidé.

2 Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

3 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

4 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.

5 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyûlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törõk, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

6 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bûneim nyilván vannak te elõtted:

7 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!

8 Mert te éretted viselek gyalázatot, [és] borítja pironság az én orczámat.

9 Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és anyám fiai elõtt jövevénynyé.

10 Mivel a te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.

11 Ha sírok és bõjtöléssel [gyötröm] lelkemet, az is gyalázatomra válik.

12 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.

13 A kapuban ülõk rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.

14 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hûségeddel.

15 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyûlölõimtõl és a feneketlen vizekbõl;

16 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!

17 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;

18 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

19 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.

20 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.

21 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.

22 Sõt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

23 Legyen az õ asztalok elõttök tõrré, és a bátorságosoknak hálóvá.

24 Setétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak; és az õ derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

25 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól õket.

26 Legyen az õ palotájok puszta, és az õ hajlékukban ne legyen lakos;

27 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tõled sujtottak fájdalmát szólják meg.

28 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.

29 Töröltessenek ki az élõk könyvébõl, és az igazak közé ne irattassanak.

30 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedõ vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

31 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

32 És kedvesebb lesz az Úr elõtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmû tuloknál.

33 Látják [ezt] majd a szenvedõk és örülnek; ti Istent keresõk, elevenedjék a ti szívetek!

34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az õ foglyait nem veti meg.

35 Dicsérjék õt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!

36 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. [ (Psalms 69:37) És az õ szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az õ nevét. ]

1 神啊! 求你拯救我, 因为大水淹没了我。

2 我深陷在淤泥中, 没有立足之地; 我到了水深之处, 波涛漫过我身。

3 我因不住呼求而疲倦, 我的喉咙发干; 我因等候我的 神, 眼睛昏花。

4 那些无故恨我的, 比我的头发还多; 无理与我为敌, 要把我灭绝的, 人数众多。我没有抢夺过的, 竟要我偿还。

5 神啊! 我的愚昧你是知道的, 我的罪愆不能向你隐瞒。

6 主万军之耶和华啊! 愿那些等候你的, 不要因我蒙羞; 以色列的 神啊! 愿那些寻求你的, 不要因我受辱。

7 然而, 为了你的缘故, 我忍受辱骂, 满面羞愧。

8 我的兄弟都疏远我, 我同母的兄弟把我当作外人。

9 因我为你的殿, 心中迫切如同火烧; 辱骂你的人的辱骂, 都落在我身上。

10 我哭泣禁食, 这竟成了我的羞辱。

11 我披上麻衣, 就成了他们取笑的对象。

12 坐在城门口的人对我议论纷纷, 我成了酒徒之歌。

13 但是, 耶和华啊! 在悦纳的时候, 我向你祷告; 神啊! 求你按着你丰盛的慈爱, 凭着你信实的拯救应允我。

14 求你救我脱离淤泥, 不要容我沉下去; 求你救我脱离那些恨我的人, 救我脱离深水。

15 求你不要让波涛淹没我, 不要让深水吞灭我, 也不要让深坑把我封闭。

16 耶和华啊! 求你应允我, 因为你的慈爱美善; 求你照着你丰盛的怜悯转脸垂顾我。

17 求你不要向你的仆人掩面; 求你快快应允我, 因为我在困境之中。

18 求你亲近我, 拯救我, 因我仇敌的缘故救赎我。

19 我所受的辱骂、欺凌和侮辱, 你都知道, 我所有的敌人都在你面前。

20 辱骂伤了我的心, 我忧愁难过; 我希望有人同情, 却一个也没有; 我希望有人安慰, 还是找不到一个。

21 他们在我的食物中加上苦胆, 我渴了, 他们把醋给我喝。

22 愿他们的筵席在他们面前变为网罗、报应和陷阱("报应和陷阱"按照《马索拉抄本》应作"在他们平安的时候, 变为陷阱"; 现参照《七十士译本》翻译。又按照《他耳根》或译: "愿他们的平安祭筵变为陷阱")。

23 愿他们的眼睛昏花, 不能看见; 愿他们的腰不停地战抖。

24 求你把你的恼怒倾倒在他们身上, 使你的烈怒追上他们。

25 愿他们的住处变为荒场; 愿他们的帐幕无人居住。

26 因为他们迫害你所击打的人, 嘲笑你所击伤的人的痛苦。

27 愿你在他们的惩罚上加上惩罚, 不容他们在你面前得称为义。

28 愿他们的名字从生命册上被涂抹, 不要让他们和义人一同被记录。

29 至于我, 我是忧伤痛苦的人; 神啊! 愿你的救恩保护我。

30 我要用诗歌赞美 神的名, 以感谢尊他为大。

31 这就使耶和华喜悦, 胜过献牛, 或是献有角有蹄的公牛。

32 困苦的人看见了就喜乐; 寻求 神的人哪! 愿你们的心苏醒。

33 因为耶和华垂听了贫穷人的祷告, 也不藐视属他自己、正被囚禁的人。

34 愿天和地都赞美他, 愿海洋和海中一切生物都赞美他。

35 因为 神要拯救锡安, 要建造犹大的众城; 他的子民必在那里居住, 并且拥有那地为业。

36 他众仆人的后裔都必承受那地为业, 喜爱他名的人要住在其中。