1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.

2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsõségedet.

4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

7 Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról õrváltásra rólad elmélkedem;

8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. [ (Psalms 63:12) A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri õt mindaz, a ki õ reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája. ]

1 神啊！ 你是我的 神， 我要切切寻求你； 在干旱、疲乏、无水之地， 我的心， 我的身， 都渴想你， 切慕你。

2 因此， 我在圣所中瞻仰你， 为要见你的能力和荣耀。

3 因你的慈爱比生命更好， 我的嘴唇要颂赞你。

4 我要一生称颂你， 我要奉你的名举手祷告。

5 我的心满足， 就像饱享了骨髓肥油； 我要用欢乐的嘴唇赞美你。

6 我在床上记念你， 我整夜默想你。

7 因为你帮助了我， 我要在你翅膀的荫下欢呼。

8 我心紧紧追随你； 你的右手扶持我。

9 但那些寻索我、要杀我的人， 必下到地的深处。

10 他们必交在刀剑之下， 成了野狗的食物。

11 但王必因 神欢喜； 所有指着 神起誓的， 都必可以夸耀； 说谎的人的口却必被塞住。