1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.
4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!
5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtõl fogva!
6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.
8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.
9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!
10 Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
11 Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
12 Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!
13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
17 Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
18 Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.
19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
22 Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
1 耶和华啊！ 我投靠你， 求你使我永不羞愧。
2 求你按着你的公义搭救我， 救赎我； 求你留心听我， 拯救我。
3 求你作我避难的磐石， 使我可以常来投靠； 你已经下令救我， 因为你是我的岩石、我的坚垒。
4 我的 神啊！ 求你救我脱离恶人的手， 脱离邪恶和残暴的人的掌握，
5 因为你是我的盼望； 主耶和华啊！ 你是我自幼以来所倚靠的。
6 我自出母胎就倚赖你， 把我从母腹中领出来的就是你， 我要常常赞美你。
7 众人都以我为怪， 但你是我坚固的避难所。
8 我要满口赞美你， 我终日颂扬你的荣美。
9 我年老的时候， 求你不要丢弃我； 我气力衰弱的时候， 求你不要离弃我。
10 因为我的仇敌议论我； 那些窥探着要害我性命的， 一同商议，
11 说： " 神已经离弃了他， 你们追赶他， 拿住他吧！ 因为没有人搭救他。"
12 神啊！ 求你不要远离我； 我的 神啊！ 求你快来帮助我。
13 愿那些控告我的， 都羞愧灭亡； 愿那些谋求害我的， 都蒙羞受辱。
14 至于我， 我要常常仰望你， 要多多赞美你。
15 我的口要述说你的公义， 终日讲述你的救恩， 尽管我不知道它们的数量。
16 我要来述说主耶和华大能的事； 我要提说你独有的公义。
17 神啊！ 我自幼以来， 你就教导我； 直到现在， 我还是宣扬你奇妙的作为。
18 神啊！ 到我年老发白的时候， 求你仍不要离弃我， 等我把你的能力向下一代传扬， 把你的大能向后世所有的人传扬。
19 神啊！ 你的公义达到高天， 你曾经行过大事， 神啊！ 有谁像你呢？
20 你使我们经历了很多苦难， 你必使我们再活过来， 你必把我们从地的深处救上来。
21 你必增加我的尊荣， 并转过来安慰我。
22 我的 神啊！ 我要弹琴称赞你， 称赞你的信实； 以色列的圣者啊！ 我要鼓瑟歌颂你。
23 我歌颂你的时候， 我的嘴唇要欢呼； 我的灵魂， 就是你所救赎的， 也要欢呼。
24 我的舌头也要终日讲述你的公义， 因为那些谋求害我的人已经蒙羞受辱了。