1 Az éneklõmesternek, Dávidé; zsoltár.
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 És körülvesznek engem gyûlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyûlölséggel az én szeretetemért.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az õ jobb keze felõl.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jõjjön ki; még az imádsága is bûnné legyen.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 És bujdossanak az õ fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktõl távol keressenek [eledelt.]
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson [iránta,] és ne legyen, a ki könyörüljön az õ árváin!
13 Veszszen ki az õ maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr elõtt, és anyjának bûne el ne töröltessék!
15 Mindenkor az Úr elõtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földrõl,
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívût, hogy megölje.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el õt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el õ tõle.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az õ csontjaiba, mint az olaj.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az õ megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 Térdeim tántorognak az éhségtõl, és testem megfogyatkozott a kövérségtõl.
25 Sõt gyalázatossá lettem elõttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed [munkája] ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Átkozzanak õk, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem õt a sokaság közepette!
31 Mert jobb keze felõl áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
1 我所赞美的 神啊！ 求你不要缄默无声， （本节在《马索拉抄本》包括细字标题）
2 因为邪恶的人的嘴和诡诈的人的口， 已经张开攻击我； 他们用虚谎的舌头对我说话。
3 他们说毒恨的话围攻我， 无缘无故攻击我。
4 他们以敌对的态度来回报我的爱； 至于我， 我只有祷告。
5 他们对我以恶报善， 以憎恨回报我的爱。
6 求你派一个恶人对付他； 派一个对头站在他的右边。
7 他受审判的时候， 愿他被判为有罪； 愿他的祷告成为罪。
8 愿他的年日短少， 愿别人取代他的职分。
9 愿他的儿女成为孤儿； 愿他的妻子成为寡妇。
10 愿他的儿女流离失所， 到处求乞； 愿他们从他们破毁的家中被赶逐出去。
11 愿债主夺去他一切所有的； 愿外人都劫掠他劳碌得来的。
12 愿无人对他施仁慈； 愿无人恩待他的孤儿。
13 愿他的后人被除灭， 愿他们的名字在下一代被涂抹。
14 愿他列祖的罪孽被耶和华谨记； 愿他母亲的罪恶不被涂抹。
15 愿这些罪常在耶和华面前， 好使他们的名号从地上被除掉。
16 因为他从没有想起要施慈爱， 只知道迫害困苦、贫穷和伤心的人， 要把他们置于死地。
17 他爱咒诅， 愿咒诅临到他； 他不喜爱祝福， 愿福乐远离他。
18 他以咒诅当作衣服穿上， 咒诅就像水一般进入他的内脏， 像油一样进入他的骨头。
19 愿这咒诅像衣服一般给他披上， 并当作他常常束上的腰带。
20 愿敌对我和用恶言攻击我的， 都从耶和华那里得到这报应。
21 至于你， 主耶和华啊！ 求你为你名的缘故恩待我； 按着你美好的慈爱拯救我。
22 因为我困苦贫穷， 我的内心伤痛。
23 我像日影倾斜， 渐渐消逝， 又像蝗虫被抖掉。
24 我因禁食， 双膝软弱无力； 我的身体消瘦枯干。
25 我成了他们羞辱的对象； 他们一看见我， 就摇头。
26 耶和华我的 神啊！ 求你帮助我； 求你按着你的慈爱拯救我，
27 好让人知道这是出于你的手， 是你耶和华所作的事。
28 任凭他们咒诅， 只愿你赐福； 愿起来攻击我的都蒙羞， 你的仆人却要欢喜。
29 愿敌对我的披戴羞辱； 愿他们以自己的耻辱为外袍披在身上。
30 我要用口极力称谢耶和华； 我要在众人中间赞美他。
31 因为他必站在贫穷人的右边， 拯救他脱离定他死罪的人。