1 RAB kasırganın içinden Eyüpü şöyle yanıtladı:
2 ‹‹Bilgisizce sözlerle 2 Tasarımı karartan bu adam kim?
3 Şimdi erkek gibi kuşağını beline vur da, 2 Ben sorayım, sen anlat.
4 ‹‹Ben dünyanın temelini atarken sen neredeydin? 2 Anlıyorsan söyle.
5 Kim saptadı onun ölçülerini? Kuşkusuz biliyorsun! 2 Kim çekti ipi üzerine?
6 Neyin üstüne yapıldı temelleri? 2 Kim koydu köşe taşını,
7 Sabah yıldızları birlikte şarkı söylerken, 2 İlahi varlıklar sevinçle çığrışırken?
8 ‹‹Denizin ardından kapıları kim kapadı, 2 Ana rahminden fışkırdığı zaman;
9 Ona bulutları giysi, 2 Koyu karanlığı kundak yaptığım,
10 Sınırını koyduğum, 2 Kapılarıyla sürgülerini yerleştirdiğim,
11 ‹Buraya kadar gelip öteye geçmeyeceksin, 2 Gururlu dalgaların şurada duracak› dediğim zaman?
12 ‹‹Sen ömründe sabaha buyruk verdin mi, 2 Şafağa yerini gösterdin mi;
13 Yeryüzünün uçlarını tutsun, 2 Oradaki kötüler silkilip atılsın diye?
14 Mühür basılan balçık gibi biçim değiştirir yeryüzü, 2 Giysi kıvrımları gibi göze çarpar.
15 Kötülerin ışıkları alınır, 2 Kalkan kolları kırılır.
16 ‹‹Denizin kaynaklarına vardın mı, 2 Gezdin mi enginin diplerinde?
17 Ölüm kapıları sana gösterildi mi? 2 Gördün mü ölüm gölgesinin kapılarını?
18 Dünyanın genişliğini kavradın mı? 2 Anlat bana, bütün bunları biliyorsan.
19 ‹‹Işığın bulunduğu yerin yolu nerede? 2 Ya karanlık, onun yeri neresi?
20 Onları yerlerine götürebilir misin? 2 Evlerinin yolunu biliyor musun?
21 Bilmediğin şey yok zaten, 2 Çünkü onlarla aynı zamanda doğmuştun! 2 O kadar yaşlısın!
22 ‹‹Karın ambarlarına girdin mi, 2 Dolunun ambarlarını gördün mü?
23 Ben onları sıkıntılı günler için, 2 Kavga ve savaş günleri için saklıyorum.
24 Nerede ışığın dağıtıldığı, 2 Doğu rüzgarının yeryüzüne saçıldığı yere giden yol?
25 Kim sellere kanal, 2 Yıldırımlara yol açtı;
26 Kimsenin yaşamadığı toprakları, 2 İnsanın bulunmadığı çölü sulasın diye;
27 Kurak ve ıssız yeri doyursun, 2 Ot bitirsin diye?
28 Yağmurun babası var mı? 2 Çiy damlalarını kim yarattı?
29 Buz kimin rahminden çıktı? 2 Göklerden düşen kırağıyı kim doğurdu,
30 Sular taş gibi katılaşıp 2 Enginin yüzü donunca?
31 ‹‹Ülker yıldızlarını bağlayabilir misin? 2 Oryonun bağlarını çözebilir misin?
32 Mevsimlerinde çıkartabilir misin takımyıldızları? 2 Büyük ve Küçük Ayıya yol gösterebilir misin?
33 Biliyor musun göklerin yasalarını? 2 Tanrının yönetimini yeryüzünde kurabilir misin?
34 ‹‹Başına bol yağmur yağsın diye 2 Bulutlara sesini duyurabilir misin?
35 Varıp da, ‹Buradayız› desinler diye, 2 Şimşekleri gönderebilir misin?
36 Kim mısırturnasına bilgelik, 2 Horoza anlayış verdi? sezdikleri sanılırdı. Bu iki sözcük ‹‹yüreğimiz›› ve ‹‹aklımız›› anlamına da gelebilir.
37 Kimin bulutları sayacak bilgisi var? 2 Kim göklerin tulumlarını boşaltabilir,
38 Toprak sertleşip 2 Parçaları birbirine yapışınca?
39 ‹‹Dişi aslanlar için sen avlanabilir misin, 2 Genç aslanların karnını doyurabilir misin,
40 İnlerine sindikleri, 2 Çalılıkta pusuya yattıkları zaman?
41 Kuzguna yiyeceğini kim sağlıyor, 2 Yavruları Tanrı'ya feryat edip 2 Açlıktan kıvrandığı zaman?
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
9 Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 [Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39
40
41