1 ‹‹Gözlerimle antlaşma yaptım 2 Şehvetle bir kıza bakmamak için.2 Çünkü insanın yukarıdan, Tanrıdan payı nedir, 2 Yücelerden, Her Şeye Gücü Yetenden mirası ne?3 Kötüler için felaket, 2 Haksızlık yapanlar için bela değil mi?4 Yürüdüğüm yolları görmüyor mu, 2 Attığım her adımı saymıyor mu?5 ‹‹Eğer yalan yolunda yürüdümse, 2 Ayağım hileye seğirttiyse,6 -Tanrı beni doğru teraziyle tartsın, 2 Kusursuz olduğumu görsün-7 Adımım yoldan saptıysa, 2 Yüreğim gözümü izlediyse, 2 Ellerim pisliğe bulaştıysa,8 Ektiğimi başkaları yesin, 2 Ekinlerim kökünden sökülsün.9 ‹‹Eğer gönlümü bir kadına kaptırdıysam, 2 Komşumun kapısında pusuya yattıysam,10 Karım başkasının buğdayını öğütsün, 2 Onunla başka erkekler yatsın.11 Çünkü bu utanç verici, 2 Yargılanması gereken bir suç olurdu.12 Yıkım diyarına dek yakan bir ateştir o, 2 Bütün ürünümü kökünden kavururdu.13 ‹‹Benimle ters düştüklerinde 2 Kölemin ve hizmetçimin hakkını yemişsem,14 Tanrı yargıladığında ne yaparım? 2 Hesap sorduğunda ne yanıt veririm?15 Beni ana karnında yaratan onu da yaratmadı mı? 2 Rahimde bize biçim veren O değil mi?16 ‹‹Eğer yoksulların dileğini geri çevirdimse, 2 Dul kadının umudunu kırdımsa,17 Ekmeğimi yalnız yedim, 2 Öksüzle paylaşmadımsa,18 Gençliğimden beri öksüzü baba gibi büyütmedimse, 2 Doğduğumdan beri dul kadına yol göstermedimse,19 Giysisi olmadığı için can çekişen birini 2 Ya da örtüsü olmayan bir yoksulu gördüm de,20 Koyunlarımın yünüyle ısıtmadıysam, 2 O da içinden beni kutsamadıysa,21 Mahkemede sözümün geçtiğini bilerek 2 Öksüze el kaldırdımsa,22 Kolum omuzumdan düşsün, 2 Kol kemiğim kırılsın.23 Çünkü Tanrıdan gelecek beladan korkarım, 2 Onun görkeminden ötürü böyle bir şey yapamam.24 ‹‹Eğer umudumu altına bağladımsa, 2 Saf altına, ‹Güvencim sensin› dedimse,25 Servetim çok, 2 Varlığımı bileğimle kazandım diye sevindimse,26 Işıldayan güneşe, 2 Parıldayarak hareket eden aya bakıp da,27 İçimden ayartıldımsa, 2 Elim onlara taptığımı gösteren bir öpücük yolladıysa,28 Bu da yargılanacak bir suç olurdu, 2 Çünkü yücelerdeki Tanrıyı yadsımış olurdum.29 ‹‹Eğer düşmanımın yıkımına sevindim, 2 Başına kötülük geldi diye keyiflendimse,30 -Kimsenin canına lanet ederek 2 Ağzımın günah işlemesine izin vermedim-31 Evimdeki insanlar, ‹Eyüpün verdiği etle 2 Karnını doyurmayan var mı?› diye sormadıysa,32 -Hiçbir yabancı geceyi sokakta geçirmezdi, 2 Çünkü kapım her zaman yolculara açıktı-33 Kalabalıktan çok korktuğum, 2 Boyların aşağılamasından yıldığım, 2 Susup dışarı çıkmadığım için 2 Suçumu bağrımda gizleyip 2 Adem gibi isyanımı örttümse,35 -‹‹Keşke beni dinleyen biri olsa! 2 İşte savunmamı imzalıyorum, 2 Her Şeye Gücü Yeten bana yanıt versin! 2 Hasmımın yazdığı tomar elimde olsa,36 Kuşkusuz onu omuzumda taşır, 2 Taç gibi başıma koyardım.37 Attığım her adımı ona bildirir, 2 Kendisine bir önder gibi yaklaşırdım.-38 ‹‹Toprağım bana feryat ediyorsa, 2 Sabanın açtığı yarıklar bir ağızdan ağlıyorsa,39 Ürününü para ödemeden yedimse 2 Ya da üzerinde oturanların kalbini kırdımsa,40 Orada buğday yerine diken, 2 Arpa yerine delice bitsin.›› Eyüp'ün konuşması sona erdi.

1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.2 És mi volt jutalmam Istentõl felülrõl; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevõt-é veszedelem?4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:6 Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:10 Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.12 Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:14 Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?15 Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;20 Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!23 Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:28 Ez is biró elé tartozó bûn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!29 Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott?32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.)33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet:34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei.