1 Temanlı Elifaz şöyle yanıtladı:2 ‹‹Biri sana bir şey söylemeye çalışsa gücenir misin? 2 Kim konuşmadan durabilir?3 Evet, pek çoklarına sen ders verdin, 2 Zayıf elleri güçlendirdin,4 Tökezleyeni senin sözlerin ayakta tuttu, 2 Titreyen dizleri sen pekiştirdin.5 Ama şimdi senin başına gelince gücüne gidiyor, 2 Sana dokununca yılgınlığa düşüyorsun.6 Senin güvendiğin Tanrıdan korkun değil mi, 2 Umudun kusursuz yaşamında değil mi?7 ‹‹Düşün biraz: Hangi suçsuz yok oldu, 2 Nerede doğrular yıkıma uğradı?8 Benim gördüğüm kadarıyla, fesat sürenler, 2 Kötülük tohumu ekenler ektiklerini biçiyor.9 Tanrının soluğuyla yok oluyor, 2 Öfkesinin rüzgarıyla tükeniyorlar.10 Aslanın kükremesi, homurtusu kesildi, 2 Dişleri kırıldı genç aslanların.11 Aslan av bulamadığı için yok oluyor, 2 Dişi aslanın yavruları dağılıyor.12 ‹‹Bir söz gizlice erişti bana, 2 Fısıltısı kulağıma ulaştı.13 Gece rüyaların doğurduğu düşünceler içinde, 2 İnsanları ağır uyku bastığı zaman,14 Beni dehşet ve titreme aldı, 2 Bütün kemiklerimi sarstı.15 Önümden bir ruh geçti, 2 Tüylerim ürperdi.16 Durdu, ama ne olduğunu seçemedim. 2 Bir suret duruyordu gözümün önünde, 2 Çıt çıkmazken bir ses duydum:17 ‹Tanrı karşısında insan doğru olabilir mi? 2 Kendisini yaratanın karşısında temiz çıkabilir mi?18 Bakın, Tanrı kullarına güvenmez, 2 Meleklerinde hata bulur da,19 Çamur evlerde oturanlara, 2 Mayası toprak olanlara, 2 Güveden kolay ezilenlere mi güvenir?20 Ömürleri sabahtan akşama varmaz, 2 Kimse farkına varmadan sonsuza dek yok olurlar.21 İçlerindeki çadır ipleri çekilince, 2 Bilgelikten yoksun olarak ölüp giderler.›

1 És felele a témáni Elifáz, és monda:2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtõztetni magát a beszédben?3 Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerõsítetted;4 A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszketõ térdeket megerõsítetted;5 Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj,] elrettensz!6 Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?7 Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?8 A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.9 Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ haragjának szelétõl elpusztulnak.10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény oroszlán kölykei elszélednek.12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.15 Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre felborzolódék.16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?18 Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát:19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!20 Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.21 Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?