1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid elõtt.5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bûneidbõl.7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?11 Mert õ jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erõs lennél és nem félnél;16 Sõt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekrõl, úgy emlékeznél arról.17 Ragyogóbban kelne idõd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a [kora] reggel.18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sõt sokan hizelegnének néked.20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik elõlök, és reménységök: a lélek kilehellése!

1 Então respondeu Zofar, o naamatita, dizendo:2 Não se dará resposta à multidão de palavras? ou será justificado o homem falador?3 Acaso as tuas jactâncias farão calar os homens? e zombarás tu sem que ninguém te envergonhe?4 Pois dizes: A minha doutrina é pura, e limpo sou aos teus olhos.5 Mas, na verdade, oxalá que Deus falasse e abrisse os seus lábios contra ti,6 e te fizesse saber os segredos da sabedoria, pois é multiforme o seu entendimento; sabe, pois, que Deus exige de ti menos do que merece a tua iniqüidade.7 Poderás descobrir as coisas profundas de Deus, ou descobrir perfeitamente o Todo-Poderoso?8 Como as alturas do céu é a sua sabedoria; que poderás tu fazer? Mais profunda é ela do que o Seol; que poderás tu saber?9 Mais comprida é a sua medida do que a terra, e mais larga do que o mar.10 Se ele passar e prender alguém, e chamar a juízo, quem o poderá impedir?11 Pois ele conhece os homens vãos; e quando vê a iniqüidade, não atentará para ela?12 Mas o homem vão adquirirá entendimento, quando a cria do asno montês nascer homem.13 Se tu preparares o teu coração, e estenderes as mãos para ele;14 se há iniqüidade na tua mão, lança-a para longe de ti, e não deixes a perversidade habitar nas tuas tendas;15 então levantarás o teu rosto sem mácula, e estarás firme, e não temerás.16 Pois tu te esquecerás da tua miséria; apenas te lembrarás dela como das águas que já passaram.17 E a tua vida será mais clara do que o meio-dia; a escuridão dela será como a alva.18 E terás confiança, porque haverá esperança; olharás ao redor de ti e repousarás seguro.19 Deitar-te-ás, e ninguém te amedrontará; muitos procurarão obter o teu favor.20 Mas os olhos dos ímpios desfalecerão, e para eles não haverá refúgio; a sua esperança será o expirar.