1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kõszikla helyérõl?5 Sõt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az õ tüzöknek szikrája.6 A világosság elsötétedik az õ sátorában, szövétneke kialszik felette.7 Erõs léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg õt.8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.9 A sarka tõrbe akad, és kelepcze fogja meg õt.10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az õ [szokott] ösvényén.11 Mindenfelõl félelmek rettentik õt, és üldözik õt léptennyomon.12 Éhség emészti fel az õ erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.14 Eltünik sátorából az õ bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik õ.15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülrõl levágatik az ága.17 Emlékezete elvész a földrõl, még az utczákon sem marad fel a neve.18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségérõl elüldözik õt.19 Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.20 Az õ pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élõ embereket.21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.

1 Então respondeu Bildade, o suíta:2 Até quando estareis à procura de palavras? considerai bem, e então falaremos.3 Por que somos tratados como gado, e como estultos aos vossos olhos?4 Oh tu, que te despedaças na tua ira, acaso por amor de ti será abandonada a terra, ou será a rocha removida do seu lugar?5 Na verdade, a luz do ímpio se apagará, e não resplandecerá a chama do seu fogo.6 A luz se escurecerá na sua tenda, e a lâmpada que está sobre ele se apagará.7 Os seus passos firmes se estreitarão, e o seu próprio conselho o derribará.8 Pois por seus próprios pés é ele lançado na rede, e pisa nos laços armados.9 A armadilha o apanha pelo calcanhar, e o laço o prende;10 a corda do mesmo está-lhe escondida na terra, e uma armadilha na vereda.11 Terrores o amedrontam de todos os lados, e de perto lhe perseguem os pés.12 O seu vigor é diminuído pela fome, e a destruição está pronta ao seu lado.13 São devorados os membros do seu corpo; sim, o primogênito da morte devora os seus membros.14 Arrancado da sua tenda, em que confiava, é levado ao rei dos terrores.15 Na sua tenda habita o que não lhe pertence; espalha-se enxofre sobre a sua habitação.16 Por baixo se secam as suas raízes, e por cima são cortados os seus ramos.17 A sua memória perece da terra, e pelas praças não tem nome.18 É lançado da luz para as trevas, e afugentado do mundo.19 Não tem filho nem neto entre o seu povo, e descendente nenhum lhe ficará nas moradas.20 Do seu dia pasmam os do ocidente, assim como os do oriente ficam sobressaltados de horror.21 Tais são, na verdade, as moradas do, ímpio, e tal é o lugar daquele que não conhece a Deus.