1 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;

2 Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?

3 Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

4 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

5 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.

6 Ímé, Isten segítõm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

7 Bosszút áll az utánam leselkedõkön; a te igazságod által rontsd meg õket. [ (Psalms 54:8) Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó. ] [ (Psalms 54:9) Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen. ]

1 [To the chief Musician. On stringed instruments: an instruction. Of David; when the Ziphites came, and said to Saul, Is not David hiding himself with us?] O God, by thy name save me, and by thy strength do me justice.

2 O God, hear my prayer; give ear to the words of my mouth.

3 For strangers are risen up against me, and the violent seek after my life: they have not set God before them. Selah.

4 Behold, God is my helper; the Lord is among them that uphold my soul.

5 He will requite evil to mine enemies: in thy truth cut them off.

6 I will freely sacrifice unto thee; I will praise thy name, O Jehovah, because it is good.

7 For he hath delivered me out of all trouble; and mine eye hath seen {its desire} upon mine enemies.