1 Aszáf zsoltára.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10 Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18 Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
1 [A Psalm of Asaph.] Truly God is good to Israel, to such as are of a pure heart.
2 But as for me, my feet were almost gone, my steps had well nigh slipped;
3 For I was envious at the arrogant, seeing the prosperity of the wicked.
4 For they have no pangs in their death, and their body is well nourished;
5 They have not the hardships of mankind, neither are they plagued like {other} men:
6 Therefore pride encompasseth them as a neck-chain, violence covereth them {as} a garment;
7 Their eyes stand out from fatness, they exceed the imaginations of their heart:
8 They mock and speak wickedly of oppression, they speak loftily:
9 They set their mouth in the heavens, and their tongue walketh through the earth.
10 Therefore his people turn hither, and waters in fulness are wrung out to them.
11 And they say, How can *God know, and is there knowledge in the Most High?
12 Behold, these are the wicked, and they prosper in the world: they heap up riches.
13 Truly have I purified my heart in vain, and washed my hands in innocency:
14 For all the day have I been plagued, and chastened every morning.
15 If I said, I will speak thus, behold, I should be faithless to the generation of thy children.
16 When I thought to be able to know this, it was a grievous task in mine eyes;
17 Until I went into the sanctuaries of *God; {then} understood I their end.
18 Truly thou settest them in slippery places, thou castest them down in ruins.
19 How are they suddenly made desolate! they pass away, consumed with terrors.
20 As a dream, when one awaketh, wilt thou, Lord, on arising despise their image.
21 When my heart was in a ferment, and I was pricked in my reins,
22 Then I was brutish and knew nothing; I was {as} a beast with thee.
23 Nevertheless I am continually with thee: thou hast holden my right hand;
24 Thou wilt guide me by thy counsel, and after the glory, thou wilt receive me.
25 Whom have I in the heavens? and there is none upon earth I desire beside thee.
26 My flesh and my heart faileth: God is the rock of my heart and my portion for ever.
27 For behold, they that are far from thee shall perish; thou destroyest every one that goeth a whoring from thee.
28 But as for me, it is good for me to draw near to God: I have put my trust in the Lord Jehovah, that I may declare all thy works.