1 Jõjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának!
2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.
3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
5 A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták.
6 Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!
7 Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az õ szavát.
8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
10 Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat!
11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.]
1 Come, let us sing aloud to Jehovah, let us shout for joy to the rock of our salvation;
2 Let us come before his face with thanksgiving; let us shout aloud unto him with psalms.
3 For Jehovah is a great *God, and a great king above all gods.
4 In his hand are the deep places of the earth; the heights of the mountains are his also:
5 The sea is his, and he made it, and his hands formed the dry {land}.
6 Come, let us worship and bow down; let us kneel before Jehovah our Maker.
7 For he is our God; and we are the people of his pasture and the sheep of his hand. To-day if ye hear his voice,
8 Harden not your heart, as at Meribah, as {in} the day of Massah, in the wilderness;
9 When your fathers tempted me, proved me, and saw my work.
10 Forty years was I grieved with the generation, and said, It is a people that do err in their heart, and they have not known my ways;
11 So that I swore in mine anger, that they should not enter into my rest.